2005.07.26. 00:00
Szigorúan a szigorítás ellen
Az MSZP jogi és közigazgatási tagozata a napokban nyílt levélben javasolta „a gyűlöletbeszéd önálló, büntető törvénykönyvi tényállásként való szabályozását”. A gyűlöletbeszéd – a „hate-speech” – az amerikai jogirodalomból érkezett műszó. Azokat a kommunikációs megnyilvánulásokat foglalja össze, amelyek alkalmasak arra, hogy gyűlöletet keltsenek a társadalom egyes csoportjaival szemben.
A Büntető Törvénykönyv 269. paragrafusában megfogalmazott tényállás szerint, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt büntetendő. A tényállás címe ugyan „közösség elleni izgatás”, a leírt magatartás azonban hamisítatlan gyűlöletbeszéd.
A tagozati elnök által jegyzett levélben az is szerepel: „a jogalkotók eddig nem megfelelő jogtechnikai megoldást alkalmaztak”. Bárándy Gergely sok kellemetlen percet takaríthatott volna meg pártjának, ha ezt a fantasztikus felismerést 2003. őszén Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel is megosztja.
A rendszerváltás után a Btk. 269. paragrafusa a hatályos szövegben is szereplő „erősebb” gyűlöletbeszéd mellett egy „puhább” megnyilvánulást, a gyalázkodást is büntetni rendelte. Az Alkotmánybíróság 30/1992-es határozatával nemcsak megsemmisítette a gyalázkodást tiltó rendelkezést, de máig hatóan kijelölte a véleményszabadság alkotmányos határait. A határozat indokolásában az is szerepel, hogy a büntetőjog a jogi szankciórendszerben egyfajta szankciós zárkő. A társadalmi csoportok közti békés együttélést fenyegető jelenségekkel szemben tehát a polgári és közigazgatási jog eszköztára elvileg akkor is bevethető, ha a büntetőjogi nem. A Medgyessy-kormány két évvel ezelőtt arra tett kísérletet, hogy a gyűlöletbeszéd büntetőjogi korlátját újból leszállítsa. Számosan figyelmeztették akkortájt a kormányt, hogy a módosítás nem fogja kiállni az alkotmányossági próbát. Kis János és Sólyom László közös cikkben érvelt a szólásszabadság mellett, míg Mádl Ferenc előzetes normakontrollt kért. Az alkotmánybíróság végül a tizenkét évvel korábbi döntés nyomvonalán haladva esélyt sem hagyott a jogalkotónak.
A Bárándy Gergely-féle javaslat nem csupán a csillapíthatatlan karriervágytól fűtött emeszpés ifjak szokásos ötletrohamainak egyike. A tagozati felvetést a kormányfő sietve támogatta, és egy alkotmány-módosítás lehetőségét sem zárta ki. Alkotmánymódosításhoz kétharmados többség kell, s a fideszes beleegyezést nyugodtan kizárhatjuk. Itt van az eb elásva. Ha a gyűlöletbeszéd kérdése politikai furkósbotként fog funkcionálni az elkövetkező hónapokban, jövő nyárra a gyűlölet újabb magvai fognak szárba szökkenni.
