Tiltakoznak a jogi karok

[caption id="" align="alignleft" width="288"] Sokaknak sikert hozott, de a magas ponthatárok miatt sok kárvallottja is van az idei felvételinek
[/caption]További egyetemi tiltakozás volt az idei felvételi ponthatárok miatt. Tegnap nyolc egyetemi jogi kar dékánja fordult Magyar Bálint oktatási és Petrétei József igazságügyi miniszterhez. A felsőoktatási intézmények elsősorban azt kifogásolják, hogy az Oktatási Minisztérium kérésük ellenére nem engedélyezte a szegedi, győri és a debreceni jogi karokon a felvételi pontszámok csökkentését. Emiatt például a szegedi jogtudományi kar felvételi tájékoztatóban megjelent 180 fős keretlétszámát sem tudták feltölteni, így a szeptemberben induló évfolyamon csak 138 diák kezdheti meg tanulmányait – nyilatkozta lapunknak Szabó Imre, a helyi jogi kar dékánja. Hozzátette: az intézményeket azért is éri negatívan a döntés, mivel előre nem kalkulált költségvetési támogatási csökkentéssel kell számoljanak a betöltetlen helyek miatt. Kifejtette azt is: Petrétei Józseftől azt várják, hogy ügyükben közbejár Magyar Bálintnál.

Lapunk kérdésére az oktatási tárca tegnap úgy reagált: nem áll szándékukban megváltoztatni a három egyetemen a ponthatárokat. – Igaz ugyan, hogy maradtak betöltetlen helyek, de a munkaerőpiacon amúgy is túlképzés van jogászokból, így nincs igazi indok az üres  helyek betöltésére – tette hozzá Szántó Gabriella, a szaktárca  sajtószóvivője. Közben a felvételi ponthatárok ügyében nyilatkozó politikusok tegnap is teljesen eltérően ítélték meg az idei felvételi rendszert.

– Az érettségi után itt a felvételi botrány – jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes tagja. Hozzátette: soha ilyen helyzet még nem állt elő, hogy maximális teljesítménnyel nem lehet bejutni felsőoktatási intézménybe. A politikus arra utalt, hogy aki most sikeresen vette a négyéves középiskolát, végig jeles volt és kitűnően érettségizett, ezzel a teljesítménnyel nem tudott a szakok többségére bekerülni. Tájékoztatása szerint jó néhány olyan szak is van, ahol az emelt szintű érettségi is kevésnek bizonyult, a bejutáshoz további egy-két nyelvvizsga vagy esetleg olimpiai aranyérem kellett. Előállt az a helyzet, hogy nem a középiskolás teljesítményért járó maximális 120 ponttal, hanem csak a pluszpontokkal lehetett bekerülni az intézményekbe – fűzte hozzá. Pósán László szerint míg korábban a felvételi ponthatárok meghatározása az Oktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények kompromisszumán alapult, addig az idén a szaktárca diktált, s nem tekintette partnernek az egyetemeket.

Az MSZP oktatási munkacsoportja szerint az új érettségi és felvételi rendszer jól vizsgázott. Tatai-Tóth András (MSZP) úgy látja, hogy az érettségi vizsga visszanyerte régi rangját, hiszen ennek alapján lehet megkezdeni a felsőfokú tanulmányokat. Szólt arról is, hogy alaposan áttanulmányozták az Alkotmánybíróság (Ab) állásfoglalását. Utalt arra, hogy a testület nem látta megfelelőnek a szabályozást a korábban és az idén érettségizettek esélyeinek tekintetében, az Ab szerint ugyanis sérülhetnek az esélyegyenlőség követelményei. Hozzátette: nagy megkönnyebbülés volt, hogy ez az aggodalom alapvetően nem igazolódott. Hozzátette: a rendszernek ezt az elemét a kormány megváltoztatja, a munka már meg is kezdődött. Ha ez parlamenti döntést kíván, akkor a javaslat szeptemberben már az Országgyűlés elé kerül, ha pedig csak a kormányrendelet megváltoztatását kívánja meg, akkor ezt a munkát is az ősz folyamán végzik el. A munka felelőse ugyan a szaktárca, de az MSZP is részt vesz az előkészítésben. A képviselő szerint a Fidesznek bocsánatot kellene kérnie a fiataloktól az elmúlt hónapok „félretájékoztatásáért” és a „felesleges riogatásért”. Elmondta: úgy látja, a nagyobbik ellenzéki párt mindent megtett azért, hogy az érettségi ne igazolhassa a kormányzat sikerét.