Viszlát!

Ha néha betévedek egy-egy játékbarlangba, főként az embereket figyelem. Van, aki felajzva nyomogatja a gombokat, mások álmos egykedvűséggel. A napokban igazi drámának voltam szemtanúja. A fiatalember nagyban, gyorsan játszott, ám hamar kiürültek a zsebei. Mérgelődve csapott öklével a levegőbe, amikor megszólalt a mobilja. „Igen, nem” – válaszolgatott, majd azt mondta: „Nem tudsz többet hívni, eladom.”
Sietősen átment a szomszédos telefonboltba; a kirakatüvegén át láttam, ahogyan alkudozik. A kapott pénzzel a játékterem felé vette az irányt. Azt már nem vártam meg, hogy visszanyerje a mobil árát. (ta)