A szerencsében bízik a magyar

[caption id="" align="alignleft" width="187"] Egy súlyosabb baleset akár a családi költségvetést is padlóra küldheti, érdemes előre gondoskodni a biztosításról
[/caption]A magyarok bíznak vakszerencséjükben, és csak kevesen gondolják át, hogy egy súlyos balesetbe anyagilag is teljesen belerokkanhat a család. Nálunk arányaiban jóval kevesebben kötnek baleset-biztosítást, mint a nyugat-európai országokban, és a biztosítási összeg is kisebb. A meglehetősen visszafogott érdeklődés oka nem az, hogy drágák a biztosítók által kínált konstrukciók – állítja Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese. Inkább a beidegződések változnak lassan. Baj esetén sokan még mindig az állami gondoskodásra számítanak. Nem gondolnak arra, hogy a táppénz – ha egyáltalán jár – nem pótolja a kieső keresetet, pláne nem fedezi a megnövekedett költségeket.

A legtöbb baleset-biztosítást kiegészítésként kötik Magyarországon másféle szerződésekhez kapcsolódva. Az érdeklődők elsősorban a halálesetektől és a balesetek miatti rokkantságtól tartanak. Ami az árakat illeti, Kozek András elmondta: ajánlanak olyan életbiztosítást, amely mellett plusz 150 forintot kell fizetni havonta, s baleset esetén egymillió forintot kap az ügyfél. Élethelyzettől függően azonban legalább tízmillió forintra lenne szükség ahhoz, hogy egy négytagú család akkor is fedezni tudja költségeit, ha valamelyik kereső jövedelme évekre vagy végleg kiesik. A tízmillió forintos biztosítási összeg havi 1500 forintos díja sem olyan sok, hogy egy átlagos család ne tudná kifizetni. Még ritkábban kötnek Magyarországon egészségbiztosítást, amellyel a betegségek, műtétek vagy a kórházi ápolás pénzügyi következményei védhetők ki.

A biztosítási szakmában azt tanácsolják az ügyfélnek: érdemes átgondolni, milyen havi költségeik vannak, hány családtagot tartanak el, milyen kockázatoknak vannak kitéve, s milyen következményekkel lehet anyagi helyzetükre egy haláleset vagy egy rokkantsággal járó baleset. A szakemberek véleménye szerint középsúlyos esetekben minimum két–három évi nettó fizetésre van szükség.

Hasonló tapasztalatokról számol be Maják Viktor, az Union Biztosító marketingigazgatója. Mint elmondta, a magyarok nagyobb arányban biztosítják vagyontárgyaikat, mint életüket és testi épségüket. Így is csak minden negyedik-ötödik embernek van például cascója nálunk, míg Nyugat-Európa néhány országában szinte mindenki köt biztosítást az autójára. Ennek ellenére ott csak 40 százalék a vagyonbiztosítások aránya, a nagyobb részt az élet-, a baleset- és az egészségbiztosítások teszik ki. Magyarországon ez az arány fordított. Biztosítási szempontból Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország és Németország áll az élen.

Maják Viktor szerint nálunk is változik majd a szemlélet. Az embereknek egyéni élethelyzetüktől függően fel kell mérniük,  az állami gondoskodás számukra mennyire elegendő, s az esetleges jelentős jövedelemkiesést hogy tudják kivédeni. A biztosítók ma már sokféle lehetőséget kínálnak, s az általános baleset-biztosítások mellett vannak speciális ajánlatok is. Lehet azt a megoldást is választani, hogy csak a közlekedési vagy ezen belül is csak a gépkocsival történt balesetekre térítsen a biztosító.

Ha vita van, a békéltetőtestület közvetít az ügyfél és a biztosító között

Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a biztosításokkal kapcsolatos panaszok döntően a gépkocsiban esett károkra vonatkoznak. Jóval kevesebb a többi ügy, a személyi baleset-biztosítással kapcsolatban pedig alig érkeznek jelzések. Előfordul, hogy külföldi nyaralás során ér valakit baleset, s ott kerül kórházba. A gyógyítás költségeivel kapcsolatos vita, illetve ilyen típusú panasz már volt. Baranovszky György egyben a budapesti békéltetőtestület elnöke is. Véleménye szerint panasz esetén mindenképpen érdemes a testületet is megkeresni, mielőtt esetleg valaki arra szánja el magát, hogy bíróságon keresi igazát. Ingyen, felkészült jogászok segítségével közvetítenek a két fél között.