Életveszély Érden

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A Járom utca legfiatalabb lakója, Pannika (2) egy félig leszakadt járda szélén. A lakók attól tartanak, egyszer csak megindul a hegyoldal.
[/caption]– Látja azt a rést? Öt nap alatt nyílt ki így a föld – mutat egy frissen keletkezett repedésre Erdei István, Járom utcai lakos. Hozzáteszi, nyolc éve laknak itt, azóta folyamatosan mozog a föld. – Az utcában két ingatlant is árulnak, ám a csúszás miatt egyiket sem tudják eladni – mondja a férfi. – Három éve az utca másik fele indult meg egy óriási repedéssel – avatkozik a beszélgetésbe Pozsgai Miklós, aki ugyancsak a Járom utca lakója. Megtudjuk, akkor gépekkel kimarták a keletkezett nyílást, és agyagot töltöttek a helyére. Az utcában egyébként nincs csatornázás, s a gázt és a vizet is csak nemrég vezették be. – De azt is csak az egyik felébe – magyarázza Erdei István. – Amúgy szeretünk itt lakni – mondja  az egyik, a jelenlegi csúszás főirányában élő szomszéd.

Azért mentünk ki ismét a helyszínre, hogy megnézzük, történt-e változás az ügyben. A válasz vegyes: a föld ismét mozog, a Budapesti Műszaki Egyetem felmérte az okokat, az önkormányzat vizsgálja, mit tehet. – Nekem két feladatom volt. Egyrészt meg kellett találnom, mitől csúszik a part, másrészt valamiféle megoldást javasolni az önkormányzatnak – mondta érdeklődésünkre dr. Farkas József, a BME Geotechnikai Tanszékének professzora. A szakembert egyébként az önkormányzat kérte fel a munkák elvégzésére. – Az érintett utca hatszáz méter hosszú, és már évtizedek óta csúszik – idéz a vizsgálati papírokból a professzor.

Kiderült, a most megmozdult részen valaha egy merőleges irányú vízmosás volt, ám ez az idők folyamán föltöltődött. A réteg alja agyag, melyen ez a föld fekszik. Amikor az utcát kialakították, egy rézsűt készítettek, így az út egyik oldala meredek lett. A Járom utca fölött pedig egy erdő van, melynek talajtömege erősen repedezett. Amennyiben kisebb eső hullik, nincs gond, mert a föld és a fák gyökerei hamar fölisszák a csapadékot. – Ám ha hirtelen leesik mondjuk 80–100 milliméternyi csapadék, már nagyobb a baj – világít meg egy fontos részletet dr. Farkas József. Ilyenkor ugyanis a lejutó sok víz az agyag tetején, de a föld alatt folyik tovább, minek következtében az agyag felülete képlékeny lesz.

A szakember kérdésünkre elmondta, hogy már kiszámolta: nyolcvan milliméteres eső során egy 150 négyzetméteres háztetőről 12 köbméter víz folyik le. Ennek biztonságos elvezetéséről pedig minél előbb gondoskodni kellene. – Vizsgálataink során nyolc, maximum 11,5 méteres lyukat fúrtunk. Mindenki legnagyobb meglepetésére 2,8 méter mélyen már előbukkant a talajvíz – mondta a szakember. Ez azért is furcsa, mert a helyi kútfúró szerint itt legkevesebb 30 méter mélyre kellett lemenni, hogy vízre bukkanjanak. – Súlyos gondnak látom azt is, hogy a Járom utca nincs csatornázva – sorolta tovább a csúszás okait a professzor. A lakók ennek hiányában föld alatti aknákba engedik a szennyvizet. Csak találgatni lehet, hány derítőgödör alja és fala lehet lyukas.

A megoldásokról dr. Farkas József elmondta, meg kellene akadályozni, hogy a hegyoldalból lefolyó víz a mélybe jusson. Ezt egy úgynevezett szivárgóval lehetne elérni. A fal alsó lábánál megoldást jelenthetne egy nyolc– tíz méter mélyen a hegybe horgonyzott támfal is. – Sajnos egyelőre a hegybe nem tudunk belátni, így csak fúrásokkal kutatni és tippelni tudunk, mi lehet a mélyben – tette hozzá búcsúzóul a professzor.

Mire készül a hivatal?

A szivárgó vagy egy fedett csatorna megépítése szinte biztos, hogy megspórolhatatlan – mondta Kovács Tibor városi főmérnök. Ugyancsak fontos lenne a hegyoldal megtámasztása. Ezt meg lehet oldani betonfallal vagy cölöpök beverésével is. Kovács Tibor hozzátette, emellett meg kell vizsgálni, melyik megoldást lehet még előnyben részesíteni. A döntést a pénzügyi források függvényében lehet meghozni. Jelenleg épp az ajánlatok bekérése folyik. Döntés egy héten belül várható.