Hírek

2005.09.12. 00:00

Gyurcsány Kínában találta ki a benzin árát

Akár 10–12 forinttal is csökkenhet a benzin ára a jelenlegi 300 forintról, miután a kormány úgy döntött: javasolja, hogy a benzin és a gázolaj áfatartalma 25 helyett 20 százalék legyen.

BAMA

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A kilencvenes éveket idéző hosszú sorok kígyóztak a benzinkutak előtt a legutóbbi, hétforintos áremelés hírére. A kormány mostani javaslata akár félezer forinttal kisebb számlát eredményez minden egyes tankolásnál.
[/caption]Az eredetileg 2006 januárjától tervezett áfacsökkentés előrehozataláról Gyurcsány Ferenc hongkongi látogatásán döntött. A nagy döntés a hongkongi Conrad Plaza szálloda Humphrey Bogartra keresztelt különtermében született meg. Itt nyilatkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és négy minisztere a magyar sajtónak a hongkongi tárgyalásokról. A tudósítók azonban a hazai fejleményekről is érdeklődtek, főként arról, mit tesz a kormány a 300 forint fölé emelkedő benzinárak ellen. Kóka János elmagyarázta a tartalékok felszabadításának lényegét, Gyurcsány pedig azt, miért nincs értelme két forinttal csökkenteni a benzin adótartalmát. Aztán egyszer csak visszakérdezett: Pesten tényleg 300 felett van a 95-ös? Erre kisebb vita alakult ki, Gyurcsány pedig közölte, hogy többet tud, mint amit elmondhat, de van megoldás akár tízszázalékos csökkentésre is. Aztán láthatóan gondolkodóba esett. Mobiltelefonjáért nyúlt, mint később kiderült, Veres János pénzügyminisztert kereste. Kóka Jánoshoz fordult: „Milyen nap is van ma?” Kisebb kormányülés alakult ki a különteremben, amelybe Batiz András kormányszóvivőt is bevonták.

Előbb az terjedt el, hogy Gyurcsány még Hongkongban fontos bejelentésre készül. A kormánydelegáció fél óra múlva már nagy sikerként értékelte, hogy az EU nagy-britanniai pénzügyminiszteri tanácsülésére utazó Veres János végül Londonban felvette a telefont, így együtt hozták meg a nagy döntést: csökkenhet a benzin ára. Az esti kulturális programon pedig a miniszterelnök megkérte Kovács Kálmán informatikai minisztert, hogy értesítse Kuncze Gábort is, mert Budapesten ismertetni készül az áfacsökkentés tervét. Ferihegyre érve már kész volt a bejelentés: „Az elmúlt napok konzultációi alapján úgy döntöttünk, hogy a kidolgozott forgatókönyvek közül azt választjuk, amely szerint a 2006. január elsejére bejelentett ötszázalékos áfacsökkentést egyes termékeknél, például a benzinnél és a gázolajnál előrehozzuk” – mondta Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hangsúlyozta, most állt elő az a helyzet, amikor szükséges a beavatkozás: hétfőn összeül a parlament, így a jogszabályváltozást el tudják fogadtatni.

„A kormány kérésére a Pénzügyminisztérium több jogi, gazdasági, pénzügyi forgatókönyvet is kidolgozott, és ezek közül döntöttek az áfacsökkentés előrehozatala mellett” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc még Hongkongból tájékoztatta Hernádi Zsoltot, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatóját is. Tőle azt kérte, hogy az olajipari cég az áfacsökkentést változatlan mértékben érvényesítse áraiban. A csökkentés két hétnél hamarabb nem jelentkezhet. „Szeretnénk már ma felkérni a képviselőket, hogy a házszabály változtatásával azonnal tárgyalhassuk a jogszabályt, ehhez szükséges az ellenzék támogatása is. Egy hétre rá, azaz jövő hétfőn végszavazással dönthet a parlament, s nyolc nap múlva a változást szentesítheti a köztársasági elnök is” – mondta el lapunknak Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A szocialista politikus nem lát lehetőséget a benzin jövedéki adójának mérséklésére. „Szűk a kormány mozgástere, nem valószínű, hogy erre sor kerülne” – hangsúlyozta Kovács Tibor.

A döntést minden parlamenti párt üdvözölte, ugyanakkor annak egyes elemeivel szemben fenntartásaikat hangoztatták. Rogán Antal, a Fidesz képviseletében elmondta: az ellenzéki párt partner kíván lenni minden adócsökkentésben, így az áfa mérséklésében is. Üdvösnek tartanák viszont, ha a benzin jövedéki adója is csökkenne, így tovább mérséklődhetnének az árak. A politikus emlékeztetett: 2002-höz képest mára negyven forinttal nőtt az üzemanyagok adótartalma, ami azt jelenti, hogy a választásokkor 132 forintot fizettünk ki erre a célra, ma pedig 163,5 forint ugyanez a tétel, ehhez képest a tízforintos tervezett csökkenés se nem bátor, se nem igazságos lépés. „Az újonnan csatlakozott országok között Magyarországon a legmagasabb a benzinár és annak adótartalma is” – hangsúlyozta Rogán Antal. „Jobban örülnék, ha a kabinet tíz forinttal mérsékelné a jövedéki adót is, ami húsz-huszont forintos benzinár-csökkenést jelentene” – tette hozzá.

Az MDF azt javasolja, hogy a jövedéki adó ne képezze az általános forgalmi adó alapját, így 25 forinttal lenne csökkenthető a benzin ára – mondta Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. „Az MDF azt javasolja, hogy az adót ne adóztassák, vagyis a jövedéki adó ne képezze az általános forgalmi adó alapját” – mondta a frakcióvezető. Az MDF azt javasolja a kormánynak, hogy a lehető leggyorsabban intézkedjen, mert a magas benzinárak előbb-utóbb megjelennek az alapvető élelmiszerek, a tej vagy a kenyér árában is” – mondta Herényi Károly.

Az SZDSZ egyetért az üzemanyag áfacsökkentésének előrehozásával, ugyanakkor azt kéri, bárki, aki ennél nagyobb adócsökkentést javasol, azt is mondja meg, hogy honnan vegyenek el pénzt – említette Horn Gábor. Az SZDSZ ügyvivője szerint ez a lépés azt jelentené, hogy az autót használók helyett azok az állampolgárok finanszíroznák a benzinár alacsonyan tartását az adójukkal, akik nem használnak autót, vagy nem vesznek igénybe gázolajszármazékokat.

„Az MSZP üdvözli a miniszterelnök kezdeményezését a benzin és a gázolaj általános forgalmi adójának csökkentésére, és felszólítja a másik három parlamenti pártot, hogy a kormány erről szóló előterjesztését soron kívül tárgyalja; a Moltól pedig azt kéri, hogy a döntés megszületéséig a társaság saját kockázatára érvényesítse árképzésében az adócsökkentést” – jelentette be Szekeres Imre vasárnap.

"Nem látom sok értelmét ennek a lépésnek."

A magyar benzinóriás viszont addig nem csökkenti az árait, amíg az új jogszabály hatályba nem lép. A Mol ellenben felkészült arra, hogy üzemanyagtöltő állomásain a jogszabály-módosítás hatálybalépésével egy időben érvényesítse az üzemanyagok előrehozott általános forgalmiadó-csökkentését – jelentette be a társaság. „Nem látom sok értelmét ennek a lépésnek” – mondta lapunknak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárhelyettese. „Bár a lakosság szempontjából üdvös, gazdaságélénkítő hatása nincs” – jelentette ki a főtitkárhelyettes. Szerinte a nagy benzinfelhasználók úgyis viszszaigényelték az üzemanyag áfatartalmát, így a fuvarozók semmivel sem járnak jobban, a közúti szállítás nem lesz olcsóbb. „Remélem, hogy a kormányzat átgondolja még a jövedéki adók mérséklésére tett javaslatunkat. Ha tíz forinttal csökkent volna a benzinár adótartalma, akkor ugyanez lett volna az eredmény, és jelentősen élénkítette volna a gazdaságot is” – tette hozzá Karmos Gábor.

Budapest is szembeszáll az Európai Unióval

A magyar kormány is azon országok sorába áll be, amelyek fittyet hánynak az Európai Unió törekvésének. Pénteken az Európai Bizottság úgy foglalt állást, hogy nem támogatja az üzemanyagárak csökkentését, mert ez fokozná a keresletet. A cél ezzel szemben a fogyasztás lefelé szorítása. Tény ugyanakkor, hogy az EU csak a jövedéki adó minimális összegét írja elő, s Gyurcsány kabinetje az elmúlt hónapokban ellenállt annak a követelésnek, hogy a jövedéki adót szállítsák lejjebb. Annak viszont nincs akadálya, hogy a megnövekedett bevételekből a magas áraktól leginkább sújtott társadalmi rétegeknek juttassanak kompenzációt – mondták ki Brüsszelben. Akár így, akár úgy, Lengyelország a múlt héten bejelentette a jövedéki adó csökkentését. Belgium már az uniós állásfoglalás után határozott az áfa 17 százalékra csökkentéséről. Térségünkben a cseh és szlovák kormány eddig felsorakozott Brüsszel mögé. Franciaországban a British Petrol egyoldalúan jelentett be hét forintnak megfelelő árcsökkentést. Igaz, a francia gazdasági miniszter adóemeléssel fenyegette meg az olajipari társaságokat, ha azok nem találnak megoldást a rekordnyereség egy részének visszaadására. Ausztriában több üzemanyag-forgalmazó árképzésének vizsgálatát rendelte el a pénzügyminiszter. Gerhard Schröder német kancellár pedig arról beszélt a múlt hét közepén, hogy le kell leplezni az olajóriások profitmohóságát. (Igaz, ő egy választási kampány finisében tette ezt a kijelentést.)

A politikusokra nehezedő nyomás érthető. Az olajvállalatok első fél évi profitja példátlan adatokat mutat. Az Exxon/Mobil a második negyedévben 32 százalék adózás utáni eredményt ért el 2004 hasonló időszakához képest. A 7,6 milliárd dollárhoz (1500 milliárd forinthoz) képest a BP profitja csak 4,9 milliárd dollár, a Shellé pedig 5,2 milliárd. Ehhez képest a magyar Mol első fél évi eredménye eltörpül: „csak” 694,5 millió dollár (133,9 milliárd forint). Az egy évvel korábbihoz mért növekedés viszont 65 százalék.

A mostani magas olajár gazdaságra gyakorolt hatása kisebb, mint a harminc évvel ezelőtti világkrízisé volt. A világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard&Poor’s elemzése szerint az európai háztartások fogyasztásának már csak nyolc százalékát fordítják energiára. Ráadásul az infláció igen alacsony az EU-ban.

Több cég figyelmeztetett arra, hogy a magas üzemanyagárak őket is áremelésre kényszerítik. A BKV Rt.-nél ugyan még nem tudták megmondani, mennyivel kell emelniük a jegyárakat, a Volánbusz ugyanakkor nem zárkózott el egy esetleges viteldíjemeléstől. „Az üzemanyagárak emelkedése jelentősen meghaladta a tervezett mértéket. A pluszköltségek fedezésére a Volánnak nincs lehetősége” – jelentette ki Sohár István, a cég kommunikációs vezetője. A MÁV nem terheli át utasaira a pluszköltségeit, inkább a költségek csökkentésével spórolnak. A Malév már korrigálta árait, és minden útjára szakaszonként háromeurós pótdíjemelést vezetett be. A taxistársaságok egyöntetűen jelezték, idén már nem terveznek tarifaemelést.

áfatartalma 25 helyett 20 százalék legyen. Budapest is szembeszáll az Európai Unióval A magyar kormány is azon országok sorába áll be, amelyek fittyet hánynak az Európai Unió törekvésének. Pénteken az Európai Bizottság úgy foglalt állást, hogy nem támogatja az üzemanyagárak csökkentését, mert ez fokozná a keresletet. A cél ezzel szemben a fogyasztás lefelé szorítása. Tény ugyanakkor, hogy az EU csak a jövedéki adó minimális összegét írja elő, s Gyurcsány kabinetje az elmúlt hónapokban ellenállt annak a követelésnek, hogy a jövedéki adót szállítsák lejjebb. Annak viszont nincs akadálya, hogy a megnövekedett bevételekből a magas áraktól leginkább sújtott társadalmi rétegeknek juttassanak kompenzációt – mondták ki Brüsszelben. Akár így, akár úgy, Lengyelország a múlt héten bejelentette a jövedéki adó csökkentését. Belgium már az uniós állásfoglalás után határozott az áfa 17 százalékra csökkentéséről. Térségünkben a cseh és szlovák kormány eddig felsorakozott Brüsszel mögé. Franciaországban a British Petrol egyoldalúan jelentett be hét forintnak megfelelő árcsökkentést. Igaz, a francia gazdasági miniszter adóemeléssel fenyegette meg az olajipari társaságokat, ha azok nem találnak megoldást a rekordnyereség egy részének visszaadására. Ausztriában több üzemanyag-forgalmazó árképzésének vizsgálatát rendelte el a pénzügyminiszter. Gerhard Schröder német kancellár pedig arról beszélt a múlt hét közepén, hogy le kell leplezni az olajóriások profitmohóságát. (Igaz, ő egy választási kampány finisében tette ezt a kijelentést.)

A politikusokra nehezedő nyomás érthető. Az olajvállalatok első fél évi profitja példátlan adatokat mutat. Az Exxon/Mobil a második negyedévben 32 százalék adózás utáni eredményt ért el 2004 hasonló időszakához képest. A 7,6 milliárd dollárhoz (1500 milliárd forinthoz) képest a BP profitja csak 4,9 milliárd dollár, a Shellé pedig 5,2 milliárd. Ehhez képest a magyar Mol első fél évi eredménye eltörpül: „csak” 694,5 millió dollár (133,9 milliárd forint). Az egy évvel korábbihoz mért növekedés viszont 65 százalék.

A mostani magas olajár gazdaságra gyakorolt hatása kisebb, mint a harminc évvel ezelőtti világkrízisé volt. A világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard&Poor’s elemzése szerint az európai háztartások fogyasztásának már csak nyolc százalékát fordítják energiára. Ráadásul az infláció igen alacsony az EU-ban. Több cég figyelmeztetett arra, hogy a magas üzemanyagárak őket is áremelésre kényszerítik. A BKV Rt.-nél ugyan még nem tudták megmondani, mennyivel kell emelniük a jegyárakat, a Volánbusz ugyanakkor nem zárkózott el egy esetleges viteldíjemeléstől. „Az üzemanyagárak emelkedése jelentősen meghaladta a tervezett mértéket. A pluszköltségek fedezésére a Volánnak nincs lehetősége” – jelentette ki Sohár István, a cég kommunikációs vezetője. A MÁV nem terheli át utasaira a pluszköltségeit, inkább a költségek csökkentésével spórolnak. A Malév már korrigálta árait, és minden útjára szakaszonként háromeurós pótdíjemelést vezetett be. A taxistársaságok egyöntetűen jelezték, idén már nem terveznek tarifaemelést. "Nem látom sok értelmét ennek a lépésnek." A kilencvenes éveket idéző hosszú sorok kígyóztak a benzinkutak előtt a legutóbbi, hétforintos áremelés hírére. A kormány mostani javaslata akár félezer forinttal kisebb számlát eredményez minden egyes tankolásnál. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!