Hamis Munkácsy-képek az életmű-kiállításon?

[caption id="" align="alignleft" width="134"] A Golgota (részlet) biztos eredeti
[/caption]Már a kiállítás nyitva tartása alatt terjedtek suttogó hírek arról, hogy egyes művek hitelessége megkérdőjelezhető. Az Enigma című művészetelméleti folyóirat legutóbbi tematikus számát a nagy festő kutatásának szentelte. Az orgánum egyik cikke, Molnos Péter „Essünk neki Munkácsynak!” című írása nagy vihart kavart: fél tucat kiállított festmény szerzőségét kérdőjelezte meg. Egy magát megnevezni nem kívánó szakértő lapunknak megjegyezte: fél év kevés volt ahhoz, hogy megalapozott szakmai vélemények alapján állítsanak ki olyan műveket, amelyeket Magyarországon még soha senki nem látott.

Munkácsy Mihály körül műhely alakult ki, segédek és tanítványok tucatjai dolgoztak a képeken. Ez különösen a szalonfestmények esetében volt bevett szokás. Mindehhez hozzájárul Sedlmayer, Munkácsy műkereskedője, aki elsősorban Amerikába adta el a képeket. Ezek között előfordulhatnak kétes eredetiségű művek is. Bár a kiállítás igazi közönségsikernek bizonyult, a kulturális minisztérium és a Magyar Nemzeti Galéria által kitűzött, mindössze hat hónapos felkészülés a tárlatra nem tette lehetővé az alapos tudományos feldolgozást – foglalta össze a szakértő.

– Molnos Péter művészettörténész, szíve joga szakemberként azt írni egy szaklapban, amit gondol – mondta a Reggelnek Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. – Nem vele van baj, hanem azzal, ahogyan a média felfújta, például hamisított képekről Molnos egyszer sem beszél, mégis így jelent meg… Azon az alapon, hogy a tanítvány és mester keze munkája milyen arányban keveredik a műalkotáson, Rubens életművét akár ki is dobhatnánk. Ha a művész aláírta, akkor az a mester műve. A kiállítás anyagáról a megnyitás előtt lehetett volna vitatkozni. Az pedig nem sportszerű, hogy a válogatás elkapkodott, hiszen még Amerikában is utánajártunk a képeknek. Életmű-kiállításról pedig szó se volt, mindössze arról, hogy ami elérhető, hozzuk el, és mutassuk be a közönségnek. Vitának persze helye van, a finomítási módozatokon érdemes és kell az álláspontokat ütköztetni.