Hiánytalanul megvan a költségvetési hiány

– Az idén az eredményszemléletű, nyugdíjreformmal korrigált hiány a GDP 6,1 százaléka, míg a jövő évi költségvetésben a tervezett deficit a GDP 4,7 százaléka lesz – jelentette be tegnap Veres János. A 2006-os államháztartási hiány az eredetileg tervezett 2,9 százalékról módosult. Az idei deficitet eredetileg 3,6 százalékra tervezték. A pénzügyminiszter szerint az idei költségvetés módosított, és jövő évi tervezett számai alapján teljesíthető az euró bevezetéséhez szükséges hiánycél 2008-ban, így 2010-ben csatlakozhatunk az euróövezethez.

Gyurcsány Ferenc kedden azt nyilatkozta: nem biztos, hogy 2010-ben lesz az euró bevezetésének időpontja. Ez a szakértők szerint azt jelenti, hogy a kormány letett az euró 2010-es bevezetéséről. Így látja a Fidesz elnöke is. – Nagy szüksége lenne Magyarországnak az euró bevezetésére, főleg a vállalkozások versenyképessége miatt, de erre csak 2013–2016 között van reális esély – mondta kedden Kiskőrösön Orbán Viktor.

– A költségvetési hiány olyan mint az alkohol vagy a kábítószer, eleinte nem érezzük a hatását, csak később eszmélünk, hogy milyen rossz állapotba kerültünk – vélekedik az egyre növekvő deficitről Csaba László. A közgazdász, egyetemi tanár szerint az, hogy a deficit nagysága a tervezett 4 százalék helyett 6 százalék lesz, rövid távon semmilyen változást nem okoz. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a kormány elveszíti a hitelét, mivel 3-4 éve mindig mást mond a gazdaságpolitikáról. Ráadásul az államháztartási hiány növelésével, az euró bevezetésének csúszásával elbizonytalanodnak a befektetők is – mondta el Csaba László, aki további hatásként említette, hogy az állam egyre nehezebben jut a finanszírozáshoz elengedhetetlen hitelekhez, ugyanakkor gyengül a forint árfolyama is. Ennek jelei már tegnap megmutatkoztak a tőzsdén: a

– a forint árfolyama zuhanásnak indul

– elbizonytalanodnak a befektetők

– szomszédaink előnybe kerülnek, ha előttünk veszik át az eurót

– szigorúbb megszorításokra lesz szükségpénzügyminiszter bejelentése után egy euró már 250 forint felé járt.

A közgazdász felsorolása ezzel még nem ért véget: a gazdasági növekedés üteme lelassul, ami tovább csökkenti a remélt jövedelmeket. Az államnak így nem lesz újabb jövedelme, főleg, ha mindent a zsebekbe rak. Az már közvetlenül érinti a fogyasztókat, hogy a betétek után egyre kisebb kamatra számíthatnak. Egyre nehezebb lesz személyi, fogyasztói kölcsönt felvenni.

A hiány növekedése senkinek sem okozott meglepetést – mondta Bartha Attila. A Koping-Datorg tudományos főmunkatársa szerint egy pozitívuma mindenképpen van a pénzügyminiszter bejelentésének: „végre tiszta víz került a pohárba, nem folytatódik tovább a titkolózás és a félretájékoztatás a költségvetés számai körül”. Szerinte a deficit oka a politikai elit felelőtlensége. Néhány éve ugyanis a gazdaság kiváló helyzetben volt, alacsony volt a hiány, magas a gazdasági növekedés. „2002 óta végleg elszaladt a hiány, ezt azóta sem sikerült korrigálni, ennek pedig következményei lesznek.” Az euró bevezetése érdekében előbb-utóbb stabilizálni kell a költségvetést, és ez biztos, hogy megszorításokkal jár majd, ezt pedig egyetlen kormány sem fogja felvállalni – vélekedik a Koping-Datorg munkatársa, aki arra számít, hogy a kormányzat a jövő évben csak stabilizálja a hiányt, de nem törekszik a csökkentésére. A magas hiány ellenére nincsen drámai helyzet, gazdasági válság. – De ha tovább folytatódik ez a költségvetési politika, akkor nagyon nagy bajok is lehetnek – összegezte Bartha Attila.

– Az euróövezethez való csatlakozás késése káros a gazdaságnak – hangsúlyozta Csaba László. Nagyobb a bizonytalanság, drágítja a költségeket a valutaváltási díj, ingadozik az árfolyam. Az euró jóval stabilabb, védőburkot adhat a magyar gazdaságnak: egy ilyen kis gazdaságnak luxus az önálló valuta. Az egyetemi tanár szerint Dániával nem érdemes példálózni az önálló valuta kérdésében. A skandináv államban államháztartási többlet van, 1 százalék körüli az infláció, teljesen más körülmények között működik a gazdaság. Ennek elérésére egy Bokros-csomagnál szigorúbb lépésekre lenne szükség Magyarországon, ahol óriási a szerepe a külföldi tőkének.

– Az unión belüli megítélésünk mindenképpen romlik majd, és sokkal rögösebb lesz az út az euró bevezetéséig – vélekedik Balázs Péter. Az első magyar EU-biztos szerint a gond akkor keletkezik, ha más visegrádi országok egyszerre csatlakoznak az eurózónához, mi pedig később. A cseheket, szlovákokat, lengyeleket és magyarokat egy tömbként kezelik a befektetők, ha azonban Magyarország csak a szomszédai után veszi át az európai pénzt, elsősorban a külföldi befektetők, illetve a magyarokkal kereskedők kedvét venné el. Azt ugyanakkor hozzátette, a tervezettnél magasabb hiány ellenére nem tartja lehetetlennek a 2010-es pénzcserét. – Ehhez nem kell más, mint szigorú gazdálkodás. Semmi megszorítás, csak takarékoskodás. Nem kell esztelenül költekezni, ígérgetni, és akkor minden további nélkül tartható lenne a program – emelte ki Balázs.

A reformok halaszthatatlanságával egyetért Csaba László is. – Bármely politikai erő kerül hatalomra, a 2006-os önkormányzati választások után rákényszerül a költségvetés racionalizálására – reménykedett. – Az államnak nem kell mindenben szerepet vállalnia. Gazdasági tevékenységét csökkenteni kell, értehetetlen, miért termel annyi veszteséget a MÁV, miért van szükség állami légitársaságra, minden pénzt elnyelő köztévére. Abba kell hagyni a veszteségek pótlását. Csökkenteni kell az igazgatási költségeket, a kormányzati propagandára fordított pénzt – sorolta a lehetséges megoldásokat Csaba László.

Hogyan lett az idei államháztartási hiány ötszázmilliárd forinttal több a tervezettnél?

Autópálya-építés: bevételként számolták el az autópálya-építéseket, a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) 177,8 milliárd forintos befizetését. 254,2 milliárd forint hiánynövekedést jelent, hogy a központi költségvetés átvállalja az NA adósságát, 20 milliárdra rúg az ezzel járó kamatkiadás. A sztrádaépítést pénzelő NA deficitje így tízmilliárdról 442 milliárd forintra nőtt. A kormány tegnap bejelentette: elmarad az Állami Autópálya-kezelő Rt. hárommilliárd eurós kötvénykibocsátása.

Nulladik havi juttatás: az Alkotmánybíróság döntése 15 milliárd forint deficitet jelent.

Bevételcsökkenés: százmilliárdot bukott a költségvetés azon, hogy a vártnál kevesebb bevétel érkezett, ugyanakkor a kiadások túllépték a tervezettet.

Privatizáció: a kormány a Budapest Airport Rt. értékesítésének jelentős részét, 350 milliárdot költségvetési bevételként könyvelné el. Az unió szerint ez nem számít egyenlegjavító tényezőnek, mivel az ügylet vagyonértékesítésnek számít.

Utólagos változtatás: korrigálni kell a 2003-as és a 2004-es büdzsét. A tavaly év elején kifizetett, 2003-as 13. havi bért, ami 60,9 milliárdos kiadás volt, 2004-re kell könyvelni. A Millenáris Park költségvetésen belüli körbe való visszasorolása 8,2 milliárdos hiányt okoz 2003-ban. A 2004-es hiányszám így 15,3 milliárddal nő, az idén nulladik havi bérként kiutalt 77,3 milliárd forint pedig a tavalyi évet rontja. Így a vállalt deficitértékek tovább romlottak.

Nulladik havi juttatás: az Alkotmánybíróság döntése 15 milliárd forint deficitet jelent.

Bevételcsökkenés: százmilliárdot bukott a költségvetés azon, hogy a vártnál kevesebb bevétel érkezett, ugyanakkor a kiadások túllépték a tervezettet.

Privatizáció: a kormány a Budapest Airport Rt. értékesítésének jelentős részét, 350 milliárdot költségvetési bevételként könyvelné el. Az unió szerint ez nem számít egyenlegjavító tényezőnek, mivel az ügylet vagyonértékesítésnek számít.

Utólagos változtatás: korrigálni kell a 2003-as és a 2004-es büdzsét. A tavaly év elején kifizetett, 2003-as 13. havi bért, ami 60,9 milliárdos kiadás volt, 2004-re kell könyvelni. A Millenáris Park költségvetésen belüli körbe való visszasorolása 8,2 milliárdos hiányt okoz 2003-ban. A 2004-es hiányszám így 15,3 milliárddal nő, az idén nulladik havi bérként kiutalt 77,3 milliárd forint pedig a tavalyi évet rontja. Így a vállalt deficitértékek tovább romlottak. A magas hiány miatt:

– a forint árfolyama zuhanásnak indul

– elbizonytalanodnak a befektetők

– szomszédaink előnybe kerülnek, ha előttünk veszik át az eurót

– szigorúbb megszorításokra lesz szükség -->