2005.09.10. 00:00
Keresztet állítottak az „igazi” hősöknek
A romániai magyar emlékműállítások ellensúlyozásával magyarázta az Astra művelődési egyesület azt a kezdeményezését, amelynek részeként három keresztet szenteltek fel a Kolozs megyei Cege községben – tudósít a Krónika című erdélyi napilap.
[caption id="" align="alignleft" width="133"]
Keresztállítás Cegén
[/caption]„Úgy gondoltuk, ideje emléket állítanunk a mi saját igazi hőseinknek is” – indokolta Constantin Costea csíkszeredai történelemtanár a kezdeményezést. Az Astra egyesület megyei fiókjának elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az 1940. augusztus 30-ai, második bécsi döntés nyomán Észak-Erdélybe románokat kínzó „horthysta bandák és terroristák” érkeztek. Az elnök azt is kifogásolta, hogy Erdélyben iskolát neveznek el Wass Albertről, akiről szerinte „köztudott, hogy háborús bűnös”. A helybéli románok egyébként másként vélekednek, és bűnösségét máig nem bizonyították.
Válaszúttól Amerikáig
Gróf cegei Wass Albert 1908-ban született a Kolozs megyei Válaszúton. Életének nagy részét ősei földjén, a közeli Vasasszentgotthárdon élte. A második világháború után a románok azzal vádolták meg, hogy a faluba bevonuló magyar csapatoknak parancsot adott négy román civil kivégzésére. A kolozsvári népbíróság Wass Albertet 1946-ban, távollétében halálra ítélte, a végrehajtás elől az író Amerikába menekült.
A második világháború után a románok azzal vádolták meg, hogy a faluba bevonuló magyar csapatoknak parancsot adott négy román civil kivégzésére. A kolozsvári népbíróság Wass Albertet 1946-ban, távollétében halálra ítélte, a végrehajtás elől az író Amerikába menekült. Keresztállítás Cegén -->
