Ki adózik többet jövőre?

Első ránézésre „gyengén bátor” adócsomagot terjesztett be a kormány nevében Gyurcsány Ferenc. Az államháztartás nagy rendszereit érintetlenül hagyja, a saját számításaik szerint 200 milliárd forint bevételcsökkenést okozó adóintézkedéseket az összkiadások körülbelül 15 százalékára rúgó közigazgatási költségekből kívánják kipréselni. A számokból az látszik kikerekedni, hogy valóban nem lesz választási költségvetés, az államháztartás helyzete ennek megfelelően kisebb mértékben romlik, mint a korábbi nagy osztogatások közepette. A kormány az alsó és középső rétegekre akar összpontosítani, a számításaink szerinti „átlagos”, két, alkalmazotti szülő és két gyerek jövő évi, körülbelül száznyolcvanezer forint nettójövedelem-emelkedése is erre mutat. A kormány számításai szerint idén (az adótábla és az adójóváírás változásával) az átlagos adóteher 4667 forinttal csökken. Az szja-ban 38-ról 36 százalékra csökken a felső adókulcs. A változatlanul hagyott 18 százalékos alsó index 1,5 helyett 1,55 millió forintig alkalmazandó, vagyis havi 4100 forint keresetemelkedés esetén lehet az ideivel megegyező 18 százalékkal adózni. A minimálbér 57 ezerről 63 ezerre nő jövőre.

A gyermekek utáni támogatás is kompromisszumot tükröz. A jövedelelem-egyenlőtlenséget mérsékli, hogy az szja-kedvezmény nagyobb részben megszűnik, kizárva azt a lehetőséget, hogy a nagyobb jövedelműek három-négyszer többet érvényesíthessenek, mint az átlag körül keresők. Nem valósul meg viszont az az igény, hogy egyes jövedelmi sávtól fölfelé egyáltalán ne járjon támogatás. Minden gyerek kap családi pótlékot. Egy gyerek után 11 ezer (egyetlen szülő esetén 12 ezer), két gyerek után 12-12 ezer, három utódtól kezdődően 14-14 ezer forintot fizet a költségvetés havonta. Az adókedvezmény csak a legalább három gyereket nevelő(k) számára marad meg, kicsinyenként 4000 forint összeggel, de csak hatmillió (három gyerekkel), illetve 8 millió forint (ennél több gyerekkel) szülői jövedelemig. Az összevontan 21-ről 19 százalékra mérséklődő adóterhelés az „átlagos” átlagkeresők esetében – a PM számításai szerint – 2,3– 2,4 százalékponttal kevesebb adót eredményez.

A legfontosabb változás az áfa felső kulcsának csökkentése 25-ről 20 százalékra. A magánszemélyek szűkebb körét érintik azok a szigorítások, amelyek – már most szeptembertől – magasabb közteherrel sújtják a béren kívüli juttatásokat. A valóban sokak életét megkönnyítő utazási, étkezési, üdülési hozzájárulás adózása nem változik. Rossz hír, hogy a kisebb áfa öt százalékpontját ráteszik a jövedéki termékekre, kivéve a bort, amelynek adója megszűnik. A magánszemélyek körében vegyes változás, hogy az autók ára esetleg nem lesz alacsonyabb. Az áfacsökkentéssel párhuzamosan ugyanis várhatóan jelentősen nő a regisztrációs adó: a legnépszerűbb, 1100–1400 köbcentis, benzines kategóriában 189-ről 263 ezer forintra. Ha nem is marginális, de csak egy jól körülhatárolható kör számára újdonság az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás. A művészeti alkotói szakmák körében alkalmazható ekho 35 százalék könnyített adózást kínál. Kevesek életét nehezíti a luxusingatlanok adója, amely a 100 millió forint feletti érték fél százalékát veszi el az állam javára.

A vállalkozásokon keresztül hagyhat valamivel többet az emberek zsebében a társasági adó és a tb-járulék mérséklésével. Előbbi 10 százalék lesz 18 helyett – ötmillió forint árbevételig. Már novemberben 1950 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás (most 3450 forint), jövő novemberben pedig megszűnik. Megmarad viszont az iparűzési adó, de levonható lesz a társasági adóból.

Pártviták tüzében az adótörvény

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az adóreform biztonságot és kiszámíthatóságot teremt a következő öt évre. Elmondta: nincs olyan adónem, amely ne alakulna át, ennek köszönhetően a jelenleg 38 százalékos átlagos adóterhelés kevesebb mint 35 százalékra csökken. A kormányfő szerint az átalakított szja-kedvezménynyel a kevesebbet kereső családok járnak jól, s a módosuló adórendszer nagyobb és több hozzájárulást igényel a magasabb jövedelemmel rendelkezőktől. Az osztalékjövedelem után fizetett adó 20-ról 22 százalékra emelkedik, az áfa viszont 25-ről 20 százalékra csökken. A Fidesz-frakció gazdasági kabinetvezetője, Varga Mihály azt hangsúlyozta: az elmúlt három évet jelentős adóemelések jellemezték. Hiába csökkentik 20 százalékra az áfát, a villanyáram után fizetett adó így is 8 százalékkal kerül többe, mint 2002-ben. Hozzátette: egyes intézkedések miatt nőttek a közterhek, valamint számos kedvezményt vont meg a kormány. Herényi Károly (MDF) azt hiányolta, hogy a magas jövedelműekre nem mer magasabb adókat kiróni a kormány.

Kamatadó Közép-Európában

Németország 25%

Csehország 15%

Lengyelország 19%

Szlovákia 19%

Románia 16%

Ausztria 25%

Magyarország 10%* 18%**

*2007, **2010, forrás: Világgazdaság

Kamatadó Közép-Európában

Németország 25%

Csehország 15%

Lengyelország 19%

Szlovákia 19%

Románia 16%

Ausztria 25%

Magyarország 10%* 18%**

*2007, **2010, forrás: Világgazdaság -->