Hírek

2005.09.17. 00:00

Ki lehet bújni a luxusadó alól

Az önkormányzatok egyelőre nem tudják, hogyan adóztatják majd a százmillió forintnál értékesebb ingatlanokat. A tulajdonosok viszont már keresik a kiskapukat.

Kaszás E.–Kecskés Á.

[caption id="" align="alignleft" width="323"] Tízezer lakást és ezer üdülőt érintene a nagy értékű ingatlanokra kivetendő luxusadó, amely jövőre egymilliárd forintot hozhatna a településeknek
[/caption]Tízezer lakást és ezer üdülőt érintene a kormány számításai szerint a nagy értékű ingatlanokra kivetendő luxusadó, amely a tervek szerint már jövőre egymilliárd forinttal gyarapítaná az önkormányzatok bevételeit. Az új ingatlanadót magánszemélyek fizetnék a tulajdonukban álló, százmillió forintnál értékesebb lakóépületek után. Az adó mértéke a százmillió forint feletti rész 0,5 százaléka. Több tulajdonos esetén az adót tulajdoni hányaduk arányában kell megfizetni. Így például a törvény szerint egy 160 millió forint megállapított értékű rózsadombi villa után éves szinten 300 ezer forint lesz az adó. Az ingatlanokat más típusú helyi adó nem terheli majd, ezért például az építmény- vagy az idegenforgalmi adó levonható lesz a fizetendő luxusadóból.

A vidéki önkormányzatok szerint őket nem igazán érinti a luxusadó.

A jövő évi adómódosításokat hétfőn hozza nyilvánosságra a kormány – közölték lapunk érdeklődésére a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán. Így egyelőre nincs hivatalos válasz az olyan kérdésekre, hogy mit tehetnek az önkormányzatok a kiskapuk ellen. Ingatlanpiaci információk szerint várható, hogy a luxusvillák lakói papíron több részre osztatják, „társasházasíttatják” az ingatlanokat, s így annak értéke a százmilliós határ alá kerül. Arra sincs válasz, kaphat-e mentességet az az idős ember, aki negyven-ötven évvel ezelőtt hozzájutott egy akkor külvárosinak számító házhoz a második kerület szélén vagy egy lakáshoz a budai Várban, amelyek mára a főváros legértékesebb városrészei közé tartoznak.

A fővárosi önkormányzat adóügyosztályának vezetője, Deli Lajos lapunknak elmondta: nem lát esélyt arra, hogy az új adót már a jövő évben bevezessék. Ehhez megfelelő értékbecsléssel kell rendelkezni, el kell készíteni a nyomtatványokat, létrehozni a szükséges apparátust. Egyelőre azt sem tudják, Budapesten a főváros vagy a kerületek szedik-e majd ezt az adót. A vidéki önkormányzatok úgy gondolják, őket nem igazán érinti a luxusadó. Ennek értékhatára ugyanis százmillió forint lesz, ám ebbe a kategóriába leginkább a főváros kiemelt kerületeiben található ingatlanok tartoznak.

A Reggel kérdésére válaszolva Tocsán Pálné adóügyi vezető Tatabányán azt is kiszámolta, hogy náluk legalább 460 négyzetméteresnek kellene lennie egy háznak, hogy értéke a 100 millió forintot elérje. A jellemző azonban ennek a negyede. Illésné Hevér Mária költségvetési főosztályvezető Hatvanban úgy véli, városukban legfeljebb öt-tíz érintett ingatlan lehet, így nekik sem érdemes a luxusadóval kalkulálni. Pécsett dr. Milter Anna adóügyi osztályvezető három-négy ingatlant sorolna ebbe a kategóriába. Ám, ha a tervezetből valóban jogszabály lesz, valószínűleg értékövezeteket kell majd kialakítani – tette hozzá. Mező Tímea adóirodavezető-helyettes pedig Győrben szintén úgy tájékoztatott, hogy még nem mérték fel, hogy mennyi bevételük lehetne a luxusadóból. Igaz, ezzel kapcsolatban sok kérdésük van.

– Például, hogy mivel a tervezet szerint a luxusadó a vállalkozásokat nem érinti, vajon mi a helyzet, amikor társas vállalkozás vásárolja meg az addig mondjuk az ügyvezető tulajdonában lévő ingatlant? És a bevallás önkéntes lesz-e vagy az önkormányzatnak meg kell majd keresnie az ingatlanok tulajdonosait?

Az ingatlanszakmában dolgozók további kérdéseket tisztáznának. A gyakorlatban ugyanis gondot okozhat, hogy ki becsüli fel az adott ingatlanok értékét, s megvannak-e azok a nyilvántartások, amelyek alapján az új adó majd kivethető.

Az ingatlanértékelés három lépcsője

Előzetes információk szerint az Országgyűlés a törvény mellékletében rögzíti majd megyénként, azon belül településtípusonként és lakóingatlan-fajtánként a tipikus ingatlanok alsó és felső értékhatárait, négyzetméterenként. Így meghatározzák Budapesten kerületenkénti, a megyékben pedig megyei jogú városonkénti, községenkénti, illetve városonkénti bontásban a lakóingatlan típusától függően az értékhatárokat. Az országban a legdrágább Budapest I. kerülete: a négyzetméterenkénti értékhatár egylakásos lakóépületben 350–800 ezer forint, ugyanez Győrben 150–350 ezer, Debrecenben 100–300 ezer forint.

A második lépcsőben az önkormányzatok a törvényben meghatározott értékhatárok között lakóingatlan-fajtánként, akár értékövezetek kijelölésével meghatározzák az irányadó forgalmi értéket. Erről az önkormányzatnak rendeletet kell alkotni. Az ingatlan alapértékét a forgalmi érték és az ingatlan hasznos alapterületének szorzata adja.

Az adóköteles ingatlanok tulajdonosai bevallást nyújtanak be az önkormányzati adóhatósághoz. Ebben közlik a lakóingatlan adatait, illetve a törvény alapján figyelembe vehető korrekciós tényezőket (például az épület kora, felújításának ideje, komfortfokozata, az alkalmazott építési technológia, fekvése). Az előbbiek szerint megállapított ingatlan-alapértéket ezen korrekciós tényezőkkel módosítják. Az azonos értékövezetbe tartozó, azonos alapterületű ingatlanok között ezen korrekciós tényezők segítségével differenciálnak. Ezt követően bevallás alapján az önkormányzat megállapítja az ingatlan számított értékét, s ez alapján kiveti az adót. (VG)

Előzetes információk szerint az Országgyűlés a törvény mellékletében rögzíti majd megyénként, azon belül településtípusonként és lakóingatlan-fajtánként a tipikus ingatlanok alsó és felső értékhatárait, négyzetméterenként. Így meghatározzák Budapesten kerületenkénti, a megyékben pedig megyei jogú városonkénti, községenkénti, illetve városonkénti bontásban a lakóingatlan típusától függően az értékhatárokat. Az országban a legdrágább Budapest I. kerülete: a négyzetméterenkénti értékhatár egylakásos lakóépületben 350–800 ezer forint, ugyanez Győrben 150–350 ezer, Debrecenben 100–300 ezer forint.

A második lépcsőben az önkormányzatok a törvényben meghatározott értékhatárok között lakóingatlan-fajtánként, akár értékövezetek kijelölésével meghatározzák az irányadó forgalmi értéket. Erről az önkormányzatnak rendeletet kell alkotni. Az ingatlan alapértékét a forgalmi érték és az ingatlan hasznos alapterületének szorzata adja.

Az adóköteles ingatlanok tulajdonosai bevallást nyújtanak be az önkormányzati adóhatósághoz. Ebben közlik a lakóingatlan adatait, illetve a törvény alapján figyelembe vehető korrekciós tényezőket (például az épület kora, felújításának ideje, komfortfokozata, az alkalmazott építési technológia, fekvése). Az előbbiek szerint megállapított ingatlan-alapértéket ezen korrekciós tényezőkkel módosítják.

Az azonos értékövezetbe tartozó, azonos alapterületű ingatlanok között ezen korrekciós tényezők segítségével differenciálnak. Ezt követően bevallás alapján az önkormányzat megállapítja az ingatlan számított értékét, s ez alapján kiveti az adót. (VG) Tízezer lakást és ezer üdülőt érintene a nagy értékű ingatlanokra kivetendő luxusadó, amely jövőre egymilliárd forintot hozhatna a településeknek -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!