Kő kövön marad a műjégpályán

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Munkagépek foglalják el jelenleg a csónakázó tavat és a jégpályát
[/caption]– Nem kezdődik el a korcsolyapálya felújítása? Tegnap még azt mondta a jégpálya igazgatója, hogy a főváros októberben nekilát a munkának – hitetlenkedik a Városligeti Műjégpálya melletti büfé alkalmazottja. Hétfőig így is volt, de közben változott a terv. A Fővárosi Önkormányzatnak nincs erre forrása, magántőkéből kívánja megoldani a korszerűsítést.

– Már most is nagyon drága a belépő, fél napra 700 forint. Én csak annyit kérek Budapest vezetésétől, hogy magyar vállalkozót válasszon. Ha minden áron ki akarják árusítani a jégpályát – kontráz rá Matócs Pálné, aki kutyasétáltatás közben lett figyelmes a betonon zajló munkálatokra. – Lassan már semmi sem marad a népnek, mindent a külföldiek kezébe adnak – legyint az őszülő halántékú nő.

Egy alapos felújítás valóban ráfér a műjégpályára. A hepehupás betonon jókora tócsák díszelegnek, alatta méretes mélyedések lapulhatnak. Az sem tesz jót a talajnak, hogy nyáron kosárlabdások, biciklisek foglalják el a csónakázó tó medrét. A halaszthatatlan felújítás a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén is szóba került. Sőt, egy váratlan fordulattal elutasították Bakonyi Tibor ezzel kapcsolatos előterjesztését. A szocialista főpolgármester-helyettes a korábbi egyeztetések szerint készítette el javaslatát a több lépcsőben megvalósítandó beruházásról.

A milliárdos költségeket eddig fővárosi és pályázati pénzekből állták volna, ám ez az elképzelés úgy tűnik, borulni fog. Felvetődött, hogy a feladatot csak magántőke bevonásával lehet megoldani. A befektető a felújításért cserébe megkapná a műjégpálya üzemeltetési jogát. Ezt azonban kabineten belül sem tartotta mindenki jó megoldásnak. – Kérdéses, hogy mindez megérné-e egy vállalkozónak – mondta lapunknak Bakonyi Tibor. – Attól tartok, a befektetés nem térülne meg a néhány hónapig tartó jegyeladásokból. Mindent meg kell tenni, hogy megfizethető áron vehessék igénybe a jövőben is a pályát a korcsolyázók. Ikvai-Szabó Imre, SZDSZ-es főpolgármester-helyettes szerint előre nem lehet eldönteni, hogy egy befektetőnek megéri-e az üzemeltetési jog átadása ellenében történő felújítás.

– Egy biztos, Budapestnek nincs saját forrása az előttünk álló feladathoz – mondta a Reggelnek a politikus. – Hiába adnánk el bármit, nem fedezné a költségeket. Ikvai-Szabó szerint még korai eldöntöttnek tekinteni magánbefektető bevonását.

– Jövő hónapban készül el az új előterjesztés, amely megvizsgálja a felvetés lehetőségét – tette hozzá. A műjégpálya teljes felújítása ötmilliárd forintra tehető. A területen már zajlik egy beruházás. Jelenleg a technológiai berendezések elhelyezésére emelnek egy épületet. Ennek költségeit a főváros állja. A nyolcszázhetvenmillió forint kifizetését még tavaly ősszel hagyta jóvá a közgyűlés. A hétfőig élő elképzelések szerint a város állta volna a következő ütemben tervezett korcsolyapálya felújítását is, amelynek költsége hárommilliárd forint. Az összegből nyolcszázmilliót a sportágazat vállalt volna magára. Ezt a pénzt a III. kerületi Hotel Tusculanum és az ahhoz tartozó sportpálya értékesítéséből teremtették volna elő. A harmadik ütemre maradt volna a főépület helyreállítása, amely 2007-ben fejeződött volna be. Most azonban már a felújítás kezdete sem ismeretes.

Százharmincöt éves a ligetben lévő pálya

Az ország első korcsolyaegylete, a Pesti Korcsolyázó Egylet

1869-es megalakulásával egy időben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a városligeti tavon. A pálya mellett ekkor még csak fából készült pavilon állt. A korcsolyasport rövid idő alatt azonban olyan népszerűvé vált a Ligetben, hogy pályázatot írtak ki állandó pavilon tervezésére, amelyet Lechner Ödön nyert meg. Az első korcsolyacsarnokot az ő tervei alapján építették az 1870-es években. A többszörös bővítésen átesett épület mai formáját 1944 után nyerte el.

1869-es megalakulásával egy időben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a városligeti tavon. A pálya mellett ekkor még csak fából készült pavilon állt.

A korcsolyasport rövid idő alatt azonban olyan népszerűvé vált a Ligetben, hogy pályázatot írtak ki állandó pavilon tervezésére, amelyet Lechner Ödön nyert meg. Az első korcsolyacsarnokot az ő tervei alapján építették az 1870-es években. A többszörös bővítésen átesett épület mai formáját 1944 után nyerte el. Munkagépek foglalják el jelenleg a csónakázó tavat és a jégpályát -->