Lenyúlták a hallgatókat

Félévente mintegy 20 millió forint folyt be a médiaintézet kaszszájába a jogtalanul beszedett fejlesztési hozzájárulásokból. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmant eddig hárman keresték fel személyesen hivatalában, 15-en hívták fel telefonon, s 15 e-mailt kapott hallgatóktól, szülőktől az ügyben, hogy felsőoktatási intézmények jogtalanul kértek el pénzt a hallgatóktól. A biztos megállapította, hogy a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézete jogtalanul szedett be fejlesztési hozzájárulás címén az államilag finanszírozott képzésen részt vevő hallgatóktól félévente 80-90 ezer forintot.

Aáry-Tamást tavasszal kereste meg három hallgató, akik sérelmezték a Havas Henrik által alapított intézmény eljárását. A médiaintézet rektora az oktatási jogok biztosának azt mondta, hogy azért szedtek fejlesztési hozzájárulást, mert kevés az állami normatíva, s cserébe a diákok jól felszerelt laborokat, kamerákat használhattak. „Államilag finanszírozott hallgatóktól azonban jogtalan ilyen jogcímen kötelező érvénnyel pénzt szedni, s beiratkozási feltételként előírni” – hangoztatta Aáry-Tamás. Az intézménynek 30 napja van eldönteni, elfogadja-e az ombudsman ajánlását, amely szerint meg kell szüntetniük a jogszerűtlen pénzek szedését, s ezek visszafizetéséről is gondolkodniuk kell. Havas Henrik nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A Szegedi Tudományegyetem egy szűkszavú sajtóközleményt adott ki.

Információink szerint a képzés a médiaintézetben mindig is fizetős volt. Fejlesztési hozzájárulás címén 1998 ősze óta szednek tandíjat, miután eltörölték azt. A díj kezdetben 80 ezer, majd fokozatosan emelkedve jelenleg már 110 ezer forint félévente, amelyet több száz diák fizetett ki. A képzés 6 és 10 féléves lehet, így egy diák 480 ezer forinttól akár majdnem egymillió forintos összeget is visszakövetelhet az egyetemtől. Ha minden diák vissza akarja kapni a pénzét, akár több százmillió forint is lehet az összeg.

Több hallgató is jelezte, hogy visszaköveteli a pénzét, s amennyiben nem kapja vissza, perelni fogja az intézményt. A diákok szerint az iskolának mindössze három kamerája, 6 vágásra alkalmas számítógépe van. A médiaintézet elmarasztalása óta megnövekedett a hasonló panaszok száma. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hallgatói is panaszolták, hogy az államilag finanszírozott idegen nyelvű képzésen is fizetni kell. Információink szerint az első évfolyamos angolosok mintegy havi 40 ezer forintot fizetnek.

Aáry-Tamás Lajos fontolgatja, hogy az ország összes, 65 felsőoktatási intézményére kiterjedő vizsgálatot folytat le. „A fejlesztési hozzájárulás mellett regisztrációs, késedelmi, beiratkozási s egyéb díjak kifizetése miatt is panaszkodtak a hallgatók, amelyeket beiratkozási kötelezettségként írtak elő – mondta az ombudsman. – A panaszolt díjak nagysága pár ezertől 35 ezer forintig terjed.” „Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóktól csak olyan díjat kérhetnek, amelyeket a jogszabály is előír ” – mondta Aáry-Tamás Lajos.

„A beiratkozást vagy a diploma átadását nem tagadhatják meg a hallgatóktól, ha az említett díjakat nem fizetik ki” – hangoztatta az oktatási jogok biztosa. A kormányrendelet szerint a tandíjon felül csak olyan igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képzési követelményekbe, a tantervszerű tanulmányi kötelezettségekhez.