Magyarok kutatnak a Nílus mentén

A duzzasztógát méreteiben a híres asszuáni gáthoz hasonló, amelynek eredményeképpen új tó született. A leghíresebb kőtemplomokat és műalkotásokat átköltöztették ugyan, de az emberiség történelmének számos pótolhatatlan emléke merült el a Nasszer-tóban. Az asszuáni gát építésekor, az 1960-as évek elején Magyarország is bekapcsolódott a nemzetközi mentőakcióba. A feltárt régészeti kincsek egy része Magyarországra került, és ma a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Mint negyven éve, a magyar szakemberek most is részt vesznek a nemzetközi összefogásban. Tizenhárom magyar szakember indul jövő januárban Észak-Szudánba. A különleges leletmentő csapatban található régész, egyiptológus, antropológus, arabista, történész, építész, sőt geofizikus is. A magyar program fővédnöke Török László nemzetközi hírű núbiológus, vezetője pedig Lassányi Gábor régész-egyiptológus, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. A magyar expedíció hiperérzékeny geofizikai műszereket is alkalmaz, amelyek a felszín alatt rejlő apró leleteket is kimutatják.

A kérdéses folyószakasz mintegy 160 kilométer hosszú, és több mint kétezer lelőhelyet rejt magában. A magyar csapat egy 18 kilométeres szakaszon végezheti munkáját, a tervezett víztározó közepe táján. Mint Lassányi Gábor mondja, mintegy harmincezer év régészeti kincseire lehet számítani a pattintott kőkorszaktól egészen a 7. századi kereszténység időszakáig. – A fáraókori templomokkal, ókeresztény kolostorokkal és muzulmán emlékekkel egyaránt gazdag terület hozzájárulhat Szudán és egyúttal az egyetemes történelem eleddig ismeretlen fejezeteinek megírásához – mutat rá a 29 éves szakember.

A rendezetlen társadalmi viszonyok, a törzsi és vallási ellentétek miatt Szudán történelme jelenleg alig ismert. Annyi azonban bizonyos, hogy területén jött létre Afrika egyik első királysága, a Kerma királyság, amelyet később Egyiptom meghódított. Ugyanitt alakult meg a mediterrán világgal, majd később a Római Birodalommal aktív diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat ápoló Napata és Meroitikus királyság is. Az ókorban a Meroitikus királyságra úgy tekintettek, mint a világ végére. Ám számos luxuscikk származott e területről, így például elefántcsont, fűszerek, szantál- és ébenfa. A magyar expedíció elősegítésére létrejött a Magyar Meroé Alapítvány. A Szépművészeti Múzeum pedig most is fogadókész a leletmegosztással Magyarországra kerülő régészeti leletek iránt.