Megkezdődik a bérpárbaj

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Az első fél évben a piaci bérek 7,2%-kal nőttek, a közszférában 16,9%-kal
[/caption]A kormány javaslata szerint jövőre a köz- és a versenyszférában 3,5–4 százalékos reálbér-növekedés lenne indokolt, ami megfelelne a 2005-ös gazdasági növekedés ütemének. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a jövő héten tárgyalja a javaslatot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az „egyenruhásoknál” nagyobb növekedést szeretne. Mint mondta, ők a gazdasági növekedés háromszorosának megfelelő emelésre számíthatnak.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a Reggelnek elmondta, hogy még nem kapták meg a kormánytól a konkrét tervet. – Nagyon fontosak a javaslat összetevői, és az sem mindegy például, hogy hogyan alakul jövőre az infláció vagy a GDP (bruttó hazai termék) mértéke, ezeket mérlegelve tudunk mi is bármit mondani – jelentette ki. Mindenképp szükség van azonban pozitív elmozdulásra a bérek területén, ezért az MKKSZ körülbelül 6 százalékos emelési javaslattal fog előállni. A közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre vonatkozó mindenkori megállapodásokat kötelező betartani, mivel ezek eredménye megjelenik az állami költségvetési törvényben. Hasonló emelkedéssel lennének megelégedve a versenyszféra munkavállalói oldalának a képviselői is, tudtuk meg Hódi Zoltántól, az OÉT bér- és kollektív megállapodások bizottságának munkavállalói oldalának szóvivőjétől.

Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke és állandó OÉT-képviselő szerint a bejelentett 3,5–4 százalékos béremelés reális elképzelés lehet, azonban ez a jövő évi inflációs előrejelzésektől is függ. – Az adóváltoztatási elképzelések kedvezőtlenek a munkaadói oldal számára – mondta az alelnök. Például gond, hogy nem szűnt meg a helyi iparűzési adó. Így nem biztos, hogy megvalósulhat az elképzelt béremelés.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Budapesten lehet a legjobban keresni. 2004-ben a fővárosban átlagosan bruttó 86854 forintos alapbérrel számolhattak a fizikai, 197025 forinttal a szellemi foglalkozást űzők. A Hay Group Kft. felméréséből pedig az derül ki, hogy a magyarországi munkások száma nem érte el a németországi kollégáik által kapott pénz 17 százalékát. Az idén januártól júliusig tartó időszakban azonban ez az arány már meghaladta a 19 százalékot. A magyarországi felsővezetők pedig mintegy a felét kapják német kollégáikhoz képest.

Átlagos keresetek Magyarországon* (forint/hó) áltagos és összjövedelem

Felsővezetők, kivéve az első számú vezetőt 1170083 1356083

Középvezetők 567166 615583

Szellemi munkát végző beosztottak diplomával 261000 277000

Szellemi munkát végzők diploma nélkül 136416 144666

Fizikai munkát végzők 89750 94666

*2005. májusi adatok, bruttó ** Pénzbeli juttatásokkal Forrás: Hay Group Kft.

Középvezetők 567166 615583

Szellemi munkát végző beosztottak diplomával 261000 277000

Szellemi munkát végzők diploma nélkül 136416 144666

Fizikai munkát végzők 89750 94666

*2005. májusi adatok, bruttó ** Pénzbeli juttatásokkal Forrás: Hay Group Kft. Az első fél évben a piaci bérek 7,2%-kal nőttek, a közszférában 16,9%-kal -->