Nem csak szagolni szabad?

Ritkán tapasztalhatunk olyat, hogy a közvélemény-kutató intézetek mérései szinte teljes összhangot mutatnak. A Medián, a Gallup és a Marketing Centrum szeptemberi kutatásainak esetében azonban ezt láthatjuk: egybehangzó eredmény, hogy számottevően csökkent a Fidesz és az MSZP támogatottságának különbsége, így a szocialista párt továbbá is a Fidesz mögött halad ugyan, egy nagy lépéssel közelebb került riválisához.

Hogy értelmezhessük a változásokat, érdemes megvárni a további intézetek kutatásait is; majd várni néhány hónapot, hogy kiderüljön: az MSZP erősödése csak egyszeri kilengés, avagy tartós tendencia kezdete. A mostani kutatások jelentősége ezért leginkább abban rejlik, hogy a két nagy párt komolyan veszi az eredményeiket. Hiller István egy debreceni pártrendezvényen úgy nyilatkozott: „óvatos optimizmusra” adnak okot a friss közvélemény-kutatások. Ez felel meg a pártelnök céljainak: fellelkesíteni a baloldal híveit – de csak annyira, hogy ne bízzák el magukat.

A két párt támogatottsága között a biztos szavazók körében továbbra is széles (kilenc százalékos) szakadék tátong, amelyet csak nagy erőbedobással tud átugrani az MSZP. Ehhez pedig nem szabad, hogy a támogatók túlértékeljék a kutatási eredményeket; inkább csak annyira örüljenek nekik, hogy az megerősítse és további kemény munkára sarkallja őket. Orbán Viktor nyilatkozata már az óvatos pesszimizmus jegyében fogant. A Fidesz elnöke a Vasárnapi Újság című rádióműsorban – saját táborához szólva – azt állította: még annál is kisebb a különbség a két párt között, mint amit a kutatások mérnek, így az sem biztos, hogy a Fidesz megnyerne egy mostani választást. A borúlátás a korábbi tapasztalatok tükrében indokolt. A 2002-es parlamenti választások első fordulója előtt ugyanis a kutatók egybehangzóan a Fidesz előnyét mérték, a párt pedig magabiztosságával azt sugallta a jobboldali választóknak: a meccs már le van játszva, nem fontos, hogy ellátogassanak a szavazóhelyiségbe. Orbán ebből okulva már 2004-ben is elmondta: a közvélemény-kutatás olyan, mint a kölnivíz: „szagolni szabad, de meginni nem érdemes”. Most is a jobboldalt próbálja aktivizálni azáltal, hogy kiélezettnek láttatja a versenyt.

A kutatások olvasata tehát ellentétes előjelű a két oldalon, de a cél ugyanaz: a politikai hátország mozgósítása. Nem árt azonban némi óvatosság, főleg a Fidesz részéről: a saját tábornak szóló mondatokat a túloldal is hallja, így a „kiegyenlített versengés” orbáni dogmája a szocialista szavazókat is fellelkesítheti.