Nincs pénz a béremelésre

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: a gond az, hogy a kormányok jellemzően az önkormányzatok kasszájának kontójára ígérnek fizetésemeléseket, holott erre nem áll rendelkezésre elegendő forrás. Zongor Gábor hozzátette: az önkormányzatoknak két év alatt együttesen 12 százalékos béremelést kellett végrehajtani az ágazatban. Tavaly a helyhatóságok mindössze negyede, azaz 800 önkormányzat tudta végrehajtani az ütemezett hatszázaléknyi emelést, így mintegy 2400 településen idén kell 12 százalékkal növelni a béreket. Ebből 7,5 százalékot már januárban megkaptak az érintettek, szeptemberre maradt a további 4,5 százalékos emelés. A fejlesztés ténye nem érte váratlanul az önkormányzatokat, az energia- és üzemanyagárak elszabadulása azonban annál inkább: a drágulás sok helyen nem kalkulált pluszkiadásokat, ezzel együtt béremelési gondokat hozott.

A TÖOSZ főtitkára szólt arról is, hogy a helyhatóságok jó pár éve nem kapják meg a működésükhöz, és különösen a fejlesztésekhez szükséges állami forrást: minderre egyébként az Állami Számvevőszék vizsgálata is rámutatott. Zongor Gábor szerint országosan mintegy 200-250 milliárd forint hiányzik a települések kasszájából. A konkrét példák is azt mutatják: az elvileg kötelező közalkalmazotti béremelésre az önkormányzatoknak gyakran nincs miből előteremteniük a fedezetet. Pécsett és a Baranya Megyei Önkormányzatnál eleve a költségvetésbe foglalták a szeptemberi 4,5 százalékos bérnövekedést. Mohácson közel 800 közalkalmazott van, a részükre januárban juttatott 7,5 százalékos béremelés 40 százalékára nem jött ellentételezés, ami idén 38 millió fedezetlen kiadás. A mostani 4,5 százalékos növekedés az év végéig további 16 milliós többletkiadást jelent a városnak.

Jász-Nagykun-Szolnok megye kistelepülései közül a tószegi közalkalmazottak viszonylag szerencsésnek mondhatják magukat, a szűkös költségvetés ellenére ugyanis az előírt határidőre megkapják juttatásukat. Papp István polgármester úgy fogalmazott: az önkormányzat saját idei bevételei terhére ezúttal még „kiszenvedi” a pluszkiadást. Függetlenül attól, hogy  évről évre közel ötven százalékkal egészítik ki az intézményekre kapott állami normatívát. – Csaknem hárommillió forintot tesz ki 30 közalkalmazottunk egyhavi illetménye – mondta Csernyák Lajos, a Somogy megyei Felsőmocsolád polgármestere. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű településeknek kiírt pályázaton nem kapták meg a remélt összeget, a falu csődöt jelentett. A júliusi bérekkel is tartoznak alkalmazottaiknak.

– Az év elején meghatározott állami normatíva nem fedezi a béremeléseket – állította Kálmán Katalin, a Somogy Megyei Önkormányzat aljegyzője –, de mindenki megkapja a kötelezően előírt 4,5 százalékot. Tavasszal azonban több mint 40 embert kellett elküldenünk.

Százmilliárddal kevesebb jut a településeknek

Mintegy százmilliárd forinttal csökken az önkormányzatok költségvetése jövőre az adók mérséklése miatt – jelentette be Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Juhász Gábor szerint a településeknek hatékonyabban és olcsóbban kell ellátniuk a közfeladatokat, akár az intézmények és szolgáltatások közös működtetése révén is. A Fidesz ugyanakkor beláthatatlan következményűnek minősítette az elvonást: Kovács Zoltán, az önkormányzati bizottság fideszes elnöke szerint a kormány szándéka, hogy ismét az önkormányzatokon, a kisebb településeken élőkön fog spórolni. A kabinet „kontárkodó, eredménytelen ténykedése” miatt a tönk szélére került a hazai önkormányzati rendszer.

A Fidesz ugyanakkor beláthatatlan következményűnek minősítette az elvonást: Kovács Zoltán, az önkormányzati bizottság fideszes elnöke szerint

a kormány szándéka, hogy ismét az önkormányzatokon, a kisebb településeken élőkön fog spórolni. A kabinet „kontárkodó, eredménytelen ténykedése” miatt a tönk szélére került a hazai önkormányzati rendszer. -->