Pénzügyi kormányzásképtelenség

Az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta a 2004. évi költségvetés zárszámadásáról készített jelentését, amelyben a kormányzati ellenőrzési szerv számos hiányosságot és esetlenséget tárt fel a pénzügyi kormányzat fiskális politikájában.
A hiány előirányzatot meghaladó növekedési üteme a jelenlegi kormányzati ciklusban a 2004-es esztendőben volt a legkirívóbb: míg 2002-ben a passzívum 20,7 százalékkal, 2003-ban 28,7 százalékkal, tavaly már 32,6 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Általánosságban elmondható, amíg a bevételi oldal felültervezettnek bizonyult, addig a kiadási oldalt alulkalkulálták.
Több olyan intézkedés is történt, amely a bevételek növekedését és a kiadások lefaragását célozta. Ezen intézkedések és hatásuk azonban egyszeri, nem mutatnak túl az érintett éven, így nem is tekinthetők a központi költségvetés konszolidációjához vezető lépéseknek.
A költségvetés és az államháztartás forráshiányát állampapír-kibocsátás fedezte. Az államadósság bruttó összege 2004 végére így 9,5 százalékkal, azaz 1004,7 milliárd forinttal volt magasabb a 2003-ban regisztráltnál. Az adósságállomány 2004-ben tehát a GDP arányában számolva 57 százalékot tett ki.
Érdemes megemlíteni, hogy az ÁSZ kiadott egy, a 2006-os költségvetési javaslatról szóló jelentést is, amely még lesújtóbb
a 2004-es költségvetési zárszámadásról kiadott dokumentumnál. Az ÁSZ szerint a javaslat még utalásszerűen sem jelöli meg azokat az eszközöket, forrásokat, intézkedéseket, melyek biztosíthatnák a hosszú távú, nemzetstratégiailag fontos lépések megvalósíthatóságát.
A 2006-os költségvetési javaslat kritikája ismételten nagy figyelmet szentel az államháztartási hiány tarthatóságának.
Mint ismeretes: az ellenőrzési szerv már a 2005-ös költségvetés megalkotása előtt is ostorozta a kormányt, amiért az csak látszatintézkedéseket eszközölt a passzívum mérséklése érdekében. A Pénzügyminisztérium figyelmen kívül hagyta az ÁSZ figyelmeztetéseit, és ragaszkodott a 4,6 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz. Most, 2005 augusztusában a KSH egy 6 százalékban megállapított hiánymutatót jelentett uniós partnerszervezetének. Ezzel a kormány tulajdonképpen elismerte, hogy mindvégig tévedett a hiánycél megtervezésekor.
Mindezek alapján elmondható, hogy ha az államháztartás jelenlegi, 2005-ös helyzetét veszszük alapul, akkor a következő megállapítások tehetők: a büdzsé időarányos egyenlege évek óta nem volt olyan rossz, mint az idén, s az államháztartási hiány részaránya már nyár közepén elérte az egész évre tervezett szint 92 százalékát.