Hírek

2005.09.30. 00:00

Polgárait nyúlta le az állam

Teljesen felborulna a költségvetés, ha a bíróságok megítélnék azokat az összegeket, amelyek kifizetése miatt perelik az államot.

Szakács Árpád

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A tűzoltók már kiszedték. Az állam egy per után kénytelen volt elismerni, hogy délutáni és éjszakai pótlékaikat ki kell fizetni. 6500 tűzoltó fejenként több mint egymillió forintot kapott. Fotó: DARNAY KATALIN
[/caption]Az állam trükközik, a sértettek hallgatnak – hosszú évekig ez volt a gyakorlat abban az esetben, ha egy jogszabályt kreatívan értelmezve az állam vagy valamelyik szerve nem fizetett ki valamilyen járandóságot az állampolgároknak. A kilencvenes évekig kellett várni, míg egy-két agilis ügyvéd és talpraesett károsult merte vállalni, hogy az állam ellen indít pert. Az első siker 2000-ben következett be, ekkor a Legfelsőbb Bíróság ítélete után döntött úgy az Orbán-kormány, hogy kifizeti a tűzoltók 1997. december 1-je óta elmaradó pótlékait. A juttatást a szolgálati törvény biztosította és biztosítja, a jogszabály szerint a tűzoltók délutáni és éjszakai pótlékra jogosultak. A bíróság úgy ítélte meg, hogy jár az elmaradt pénz az érintetteknek. Az eset kapcsán összesen 6500 tűzoltó mintegy 7 milliárd forintot kapott.

A második legnagyobb kifizetés 2003 őszén történt. Radovics Csilla ügyvéd ugyanis ügyfele nevében pert nyert az állammal szemben az elmaradt kismamapótlékok kapcsán. Az ítélet alapján három évre visszamenőleg, kamatok nélkül mintegy 33,6 milliárd forintot fizettek ki 250 ezer édesanyának. Ez már az államnak sem volt mindegy, súlyos költségvetési tételt jelentett. De sok más eset Damoklész kardjaként lebeg az állam felett. A perelt összegek megroppanthatják az államkasszát.

Rendőrök távolléti díja: kb. 10 milliárd forint
Egy jogszabály alapján a rendőrök 2003. június 30-ig munkaszüneti napon is távolléti díjra jogosultak voltak. Hiába garantálta a törvény 1996-tól a járandóságot, mindmáig egy fillért sem fizettek ki nekik ezen a címen. Az sem bírta jobb belátásra az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy közben a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy hasonló ügyben kimondta: munkaszüneti napon akkor is jár a pénz, ha nem dolgozik az érintett. Az ORFK a járandóságot rögzítő korábbi jogszabályt úgy értelmezte, hogy ha munkaszüneti napon nem dolgozik az érintett, akkor nem is kell neki fizetni. Az ügyben több per is indult, amelyekben számos ellentmondó bírósági ítélet is született. Az egyik per jelenleg a LB asztalán fekszik. A pénzt követelő egyik személy jogi képviselője a kismamaperek kapcsán híressé vált kaposvári ügyvéd, Radovics Csilla. Az elmaradt juttatás érinti a határőrség és a tűzoltóság hivatalos állományát is, mindez összesen mintegy 60 ezer embert tesz ki. A vita tárgyát képező összeg kamataival együtt fejenként elérheti a négy-ötszázezer forintot is, összesen pedig körülbelül 10 milliárdos kifizetést jelenthet.

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A mozgáskorlátozottak öt pert indítottak az akadálymentesítésért
[/caption]Akadálymentesítési perek: kb. 80 milliárd forint
A Fővárosi Bíróság öt olyan pert tárgyalt tegnap, amelyet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kezdeményezett az üzemeltetőkkel szemben a középületek elmaradt akadálymentesítése miatt. Az alperesek között van önkormányzat, munkaügyi központ, bíróságok, valamint egy földhivatal is. A szervezet azt kifogásolja, hogy az intézmények a jogszabályban meghatározott 2005. január 1-jéig nem oldották meg a középületek akadálymentesítését – nyilatkozta lapunknak korábban Szakály József főtitkár.

A MEOSZ által kezdeményezett polgári perek célja elsősorban a figyelem felkeltése, emellett természetesen azt szeretnék elérni, hogy az érintett középületeket az üzemeltetők mielőbb tegyék akadálymentessé. A per érdekes jogi helyzetet teremt, hiszen nem biztos, hogy az adott intézmények számára felróható az akadálymentesítés elmaradása. A közintézmények ugyanis költségvetési forrásból működnek. Így hiába akarnának eleget tenni kötelezettségüknek, pénz hiányában erre nem tudnak vállalkozni. A pénzt a költségvetésből kellene biztosítani. Egyes becslések szerint összesen 100 milliárd forintra lenne szükség
a teljes akadálymentesítésre.

Kismamaperek: kb. 80 milliárd forint
Egyelőre félig tartja magát győztesnek a kismamaperek ügyében az állammal szemben korábban pert nyert ügyvéd, Radovics Csilla. A jogásznő ügyfele megbízásából ugyanis nem elégedett meg a hazai bírósági ítéletekkel, hanem a strasbourgi székhelyű emberjogi bírósághoz fordult. Az ügyvéd álláspontja ugyanis három esztendő helyett öt évre visszamenőleg, kamatokkal együtt jár a kismamák elmaradt jövedelempótléka. Az ügyvéd azután fordult a strasbourgi bírósághoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság elutasította keresetét a kamatokra és a visszamenőlegességre vonatkozóan.

A bíróság által meghozott ítélet lényege az volt: nem kirívó jogértelmezési tévedés, hogy az állami hivatalok azért nem folyósították a jövedelempótlékot, mivel úgy tekintették, az beépült az új gyes összegébe. Szerintük emiatt pedig nem áll fenn a kártérítési felelősség. „Az ügyben egyértelműen felróható mulasztásról van szó, hiszen a hivatalok dolgozóinak tudniuk kellett volna, hogy hatályban van a jövedelempótlék kifizetésére vonatkozó törvény” – érvel Radovics Csilla. Ha álláspontját elfogadja a bíróság, az megjósolhatatlan hatással lesz a költségvetésre. Egyes számítások szerint az államnak legalább 80 milliárd forintot kellene még kifizetnie.

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Az Alkotmánybíróság döntött: ki kell fizetni az orvosi ügyeleti időt
[/caption]Orvosok ügyeleti díja: kb. 40 milliárd forint
A Magyar Orvosi Kamara számításai szerint mintegy negyvenmilliárd forint az elmaradt ügyeleti díj az egészségügyben Magyarország uniós csatlakozása óta. A pénz elmaradása miatt több orvos is pert indított, az egyik jogerős bírósági ítélet a héten született. A döntés szerint az egészségügyi dolgozók ügyeletben töltött idejét munkaidőnek kell tekinteni, így azok részére, akik pereltek, ki kell fizetni az elmaradt pénzt. Egyelőre viszont nem egyértelmű, hogy minden orvos csak akkor jut a pénzéhez, ha bírósági eljárást kezdeményez. Az is kérdés, hogy kinek kell állnia a hátramaradó összeget. Rácz Jenő egészségügyi miniszter ugyanis azt mondta, hogy a kormány nem nyújt anyagi segítséget, a pénzt a kórházaknak kell kifizetniük. Golub Iván, a kórházszövetség elnöke viszont úgy látja: az intézmények egészen biztosan nem tudnak fizetni, mivel az állami finanszírozásuk nem számol a jelenleginél nagyobb ügyeleti díjjal.
 
13. havi fizetés: kb. 5 milliárd forint
Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy milyen költségvetési kiadásokat eredményez az Alkotmánybíróság (Ab) minapi döntése a 13. havi fizetés ügyében. Emlékezetes: a taláros testület megsemmisítette azt a szabályozást, amely 13. havi bér helyett 0. havi járandóságot vezetett be a közszférában dolgozók részére. Jelenleg szakértők tanulmányozzák a döntés indoklását, és várhatóan a következő hetekben dől el, hogy mit tervez a kormány. Az előzetes elemzések nagyjából 15–20 ezer személy közé teszi azoknak a számát, akiknek fizetni kell – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium. Az összegről is csak becslések vannak, ezek szerint nagyjából 5 milliárdos kifizetéssel kell számoljon az állam.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!