Hírek

2005.09.15. 00:00

Se vége, se hossza Princz Gábor tárgyalásának

Hat év után sem várható ítélet a volt bankelnök-vezérigazgató és hat vádlott-társa ügyében. A vádirat szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okoztak. Ami egyébként jóval kisebb a bank tényleges veszteségénél.

Szemán László

[caption id="" align="alignleft" width="123"] Princz Gábor ma már nem bankárkodik, hanem a művészetekkel kacérkodik, és vagyontalannak mondja magát. Keresetét a gyermekeire költi.
[/caption]Tanúk meghallgatásával folytatódik ma a Fővárosi Bíróságon Princz Gábor és társainak pere, amit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádjával indítottak ellenük még tavaly. Az ügy azonban már hat éves, és a bonyolultsága miatt nyilvánvaló, hogy idén biztosan nem lesz ítélet benne. A nyomozás az Orbán-kormány megalakulását követően szinte azonnal megindult. A Postabankot ugyanis több százmilliárd forinttal konszolidálni kellett. A Fővárosi Bíróságra 2003. június 26-án érkezett meg a Fővárosi Főügyészség vádirata, amelyben leírják, hogy mi vezetett a Postabank nagy mértékű vagyonvesztéséhez. A főügyészség szerint a vádlottak 1995-től hűtlenül kezelték a pénzintézet vagyonát, amikor sorra rossz döntéseket hozva helyeztek ki nagy kockázatú hiteleket. A vádirat szerint a helytelen üzletpolitikát még 1997-ben is folytatták, pedig akkor már az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogelődje is figyelmeztette a bankvezetést a problémákra. A vádirat szerint a bank vezetői a veszteséget termelő tevékenység folytatásával egyértelműen megszegték kötelezettségüket, miszerint mindenkor megfelelő gondossággal és szükséges szakértelemmel, a jogszabályok szerint kell eljárniuk.

A főügyészség vádiratában a hét vádlottat társtettesként vádolta meg, ám külön nem nevesítette, hogy kinek milyen része volt az állítólagos bűncselekmény elkövetésében. A vádlottak által okozott kár a vádhatóság szerint 36 milliárd forint volt. Azaz a korábban hosszas politikai vitákat is kirobbantó Postabank-konszolídációk több százmilliárdos tételének „csak” töredéke. Egyes elemzők szerint  egyébként politikai okok miatt fejezték le az 1998-as kormányváltást követően a bankot, és indítottak büntetőeljárást Princz és hat vezetőtársa ellen.

A vádirat benyújtása után egy nappal, 2003. június 27-én a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal is vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bíróságra. Ezúttal csak Princz Gábor ellen, ugyancsak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Ebben a vádiratban az MSZP egykori pénztárnoka, a Máté László érdekeltségébe tartozott Budai Hengermalom Kft. megvásárlásával kapcsolatos 121 milliós kár okozásával vádolják Princzet. Az ügyet a gazdasági ügyek avatott bírájára, dr. Diós Erzsébetre osztották, akinek közel százezer oldalnyi, 72 kötetbe, 231 kötet mellékletbe és 12 darab TV dobozba tárolt mellékletbe rendezett nyomozati iratot kellett áttanulmányoznia. Így érthető, hogy csak 2004. október 19-én jutott el odáig, hogy megalapozottan szólíthassa fel a Fővárosi Főügyészséget a vádirat pontosítására. Többek között arra kérte a vádhatóságot, hogy közölje: az egyes vádlottak esetében mi a cselekmény kezdő és befejező időpontja. A főügyészség azonban megtagadta a kérdések megválaszolását. Ami az ítélet meghozatalát akár évekre is kitolhatta.

A per végül tavaly október 19-én az ügyész vádbeszédével megkezdődött. November 16-án Princz Gábor vallomásában nemcsak tagadta, hanem cáfolta is a vádakat. Mint mondta: a pénzügyi kormányzat és az állami felügyelet is tudott a banknál történtekről, és egyetlen alkalommal sem hívták fel a bankvezetés figyelmét a pénzügyi helyzet javítására. Jogász körökben a Postabank-ügy és a bróker-botrány hasonlóságát vélik felfedezni. Mindkét ügynek a politikai állítólagos vonzatait, mellékzöngéit emelték ki, bonyolultságuk miatt több éves eljárásra számítanak.

Nem konkrét a vádirat

Princz Gábor első védőjének, Nehéz-Posony Istvánnak a váratlan halála miatt is csúszott a per. A védelmet a fia vette át, és a felkészüléshez időre volt szüksége. A Medgyessy-kormány egykori igazságügy-minisztere tavaly novemberben vállalta el Princz Gábor védelmét Nehéz-Posony Márton mellett. Bárándy Péter nem sokkal a megbízása után véleményt nyilvánított a vádirat pontosításának bírói igényéről. Akkor azt nyilatkozta egy napilapnak, hogy „a vádirat a védelem szerint sem elég konkrét ahhoz, hogy a tárgyalás alapjául szolgáljon”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!