Hírek

2005.09.10. 00:00

Szállodában lakik a kollégista

Az egyetemi tanév kezdetén megtelnek a kollégiumok. Akinek nem jut hely, albérletbe kényszerül, ám ez nem feltétlenül jelent nagyobb kiadást, mint egy diákotthoni szoba ára.

Reggel-összeállítás

Albérlet? Á, dehogy! Eszünkbe sem jut, hogy elhagyjuk a koleszt – mondja Szántó Csaba, aki Szegeden egyetemista. – Pécsi vagyok. Első körben nem jutottam be egyik diákszállóra sem, így a szemeszter előtt ideutaztam, hogy albérletet keressek. Akkor derült ki, hogy elfogadták a fellebbezésemet. Végül nem kellett lakás után mászkálnom – meséli. Kollégiumba kerülni ugyanis nem egyszerű dolog, bár aki az első rostán kibukott, még fellebbezhet. Csaba és négy lakótársa a második körben ütötte meg a főnyereményt. A nappali tagozatos fiatalok néha több száz kilométert utaznak, hogy hazalátogassanak. A kellemetlenség ellenére a kollégiumi évek mégis egy életre szóló élményt jelentenek. – A szegedi diákok szerencsés helyzetben vannak. Közel 30 ezer hallgatóra több mint 4500 kollégiumi férőhely jut. A kezdeti roham után, októberben már akadnak üres helyek is – mondja Kovács Attila, a Móra Ferenc Kollégium tanára. A városban egyébként túlkínálat van albérletből. Tizenötezer forintból megúszhatják a diákok a bérleti díjat. Ehhez a hallgatói önkormányzat is ad legalább ötezer forint támogatást. A számla végül csupán 3-4 ezerrel haladja meg a hatezer forintos kollégiumi díjat.

"Két év alatt legalább tíz helyen laktam."

Nem mindenhol ilyen rózsás a helyzet. Az épületek felújítására nem jut pénz, néha a tisztasági festés is gondot okoz. A legtöbb helyen a mosdók és zuhanyzók még a folyosón vannak. A kollégiumban lakóknak nem nagyon lehet magánéletük, a szobákon 3-4 ember osztozik. Vannak, akiket az állandó nyüzsgés, a közösen használt mosdók és konyhák vagy a szomszéd ágyon horkoló lakótárs riaszt. Nekik marad az ingázás, vagy – ha ez nem megoldható – az albérlet. Egy diák ritkán engedheti meg magának, hogy tízezreket fizessen havonta. Sokan közösen vesznek ki lakást. Budapesten 20-30 ezer forintra rúghat a számla. – Két év alatt legalább tíz helyen laktam – sóhajt Dóra. – Az orvosi egyetem közelében kellett lakás, nem mindig sikerült a legjobbat kifogni. Legutóbb egy másfél szobás panelban laktam a főbérlővel együtt. Ráadásul a félszobán osztoztam egy másik lánnyal. Nem nagy élmény, ha még azt is megmondják, mikor száríthatsz hajat – mondja a lány. Dóra mégis jobban szereti az albérletet, inkább spórol, hogy ki tudja fizetni a lakást.

Diákotthon magánforrásokból

A diákotthonok bővítését, kollégiumok korszerűsítését és új intézmények létrehozását összesen 175 milliárd forintból valósítják meg 2005 és 2008 között. Fiala István, az Oktatási Minisztérium (OM) beruházási miniszteri biztosa elmondta: tízezer új, tizenhétezer megújuló férőhely jön létre a nagyszabású beruházással. – Az újjáépítést is számolva néhány százmilliótól 18 milliárdig terjedhet egy-egy beruházás értéke – mondta. A közel ezer férőhelyes debreceni kollégiumba már be is költöztek, további négy pedig épül: Miskolcon, Gyöngyösön, Nyíregyházán és Veszprémben.

A 2002-es kollégiumépítési kampányígéretekre a szaktárca tőkebevonással, azaz a ppp-programokkal (public private partnership, azaz az állami és magánszektor együttműködése) véli megtalálni a szükséges forrást. A tárca szerint a magántőke bevonása elengedhetetlen, mivel a szükséges 10 ezer kollégiumi férőhely létesítéséhez szükséges 30 milliárd forint nem áll rendelkezésre. Félő, hogy a magánbefektetők az eddigieknél lényegesen magasabban állapítják meg áraikat. A jobban felszerelt, egy-kétágyas szobák bérleti díja több tízezer forint is lehet.

Az emelkedő hallgatói és egyetemi költségeket az oktatási kormányzat az úgynevezett kollégiumi normatíva öszszegének lépcsőzetes emelésével kívánja csökkenteni. A kollégiumok működtetésére fordítható állami forrást kollégiumi férőhelyenként a korábbi 50 ezer forintról szeptember elsejétől 80 ezer forintra emelték, 2006 őszére pedig 116500 forintra tervezik emelni a támogatást.

Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint a kollégiumépítési program valóban egyedülálló, de abban a tekintetben, hogy húsz évre előre elkölti a felsőoktatási fejlesztési pénzeket, ráadásul drámai módon eladósítja az egyetemeket, főiskolákat. A politikus szerint a ppp-program keretében háromszoros áron építtetnek kollégiumokat, ám azok még húszéves bérleti periódus végén sem lesznek a felsőoktatási intézményeké, meg kell vásárolniuk. – A felsőoktatási intézmények igen nagy többsége úgy döntött, tervezett bevételeik mellett vállalható ez a teher – reagált a vádakra Fiala István, hozzátéve, csupán 2-3 intézmény nem vesz részt a programban. A miniszteri biztos elmondta, az új kollégiumokat leszámítva az állam téríti a bérleti díj felét. Az épülő kollégiumi férőhelyek jóval drágábbak lesznek, mint az eddigiek, egy-egy ágy díja szerinte a 35-45 ezer forintot is elérheti – hangsúlyozza Sió László. Ezt az összeget – mint mondta – vélhetően csak a tehetősebb hallgatók tudják majd megfizetni. Fiala István szerint a 2-3 ágyas új szobákban a hallgató tízezer forintnál többet nem fizet. – Vannak, akiknek ez az összeg is megterhelést jelent, de ők választhatnak anyagi lehetőségeiknek megfelelő kollégiumot is – tette hozzá.

A Semmelweis Egyetem öt kollégiumot tart fenn, a 125 szobás, 460 férőhelyes koedukált Balassa János Kollégiumba idén 182 gólya költözik – tudtuk meg Karády Györgynétől, az intézmény igazgatónőjétől. – Akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint 50 ezer forint, 8500 forintot kell fizetnie havonta a férőhelyért, a legmagasabb havidíj pedig 20 500 forint. Bár a szobák zsúfoltak, jól felszereltek, könyvtár és két számítógépterem is a diákok rendelkezésére áll – mondta az igazgatónő.

A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája két kollégiumot működtet: ezek 276, illetve 80 hallgató fogadására alkalmasak. A diákok 23 százaléka lakik a szobákban – tudtuk meg Moravcsik Ágnestől, a Komáromi úti kollégium vezetőjétől. –Többre nincs igény, a városban széles az albérleti kínálat, így könnyen találni viszonylag olcsó lakást is – tette hozzá.

Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola mögötti korszerű kollégiumban 250-en, a Kossuth útiban 40-en laknak. – A hallgatók egyik csoportja nem akar kollégiumban lakni, mások viszont szeretnének bekerülni – mondja az intézet hallgatói önkormányzatának egyik tagja.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei főiskolák diákjainak többsége szeretné igénybe venni a kedvezményes szálláslehetőséget, csak a Szolnoki Főiskola szálláshelyeire idén 1 400-an jelentkeztek. – A főiskola saját épületeiben 535, míg a Pelikán hotelban és a Tiszaligeti Szabadidőközpontban bérelt szálláshelyein további 170 férőhelyet tud biztosítani — tudtuk meg Szalay András kollégiumigazgatótól.

A Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán 252 főt vettek fel kollégiumba, ahol így százszázalékos a feltöltöttség. Váczi Gyula kollégiumigazgatótól megtudtuk: 62-en vehetik igénybe a támogatott albérlet lehetőségét, amelynek keretében a főiskola fedezi a bérleti díjat. A hallgatónak csak a rezsit, valamint 3000 forint alapdíjat kell fizetnie. Ez pedig nagy könnyebbséget jelent a diákoknak, hiszen Jászberényben 15-16 ezer forintot vagy akár még magasabb összeget is elkérhetnek egy-egy albérletért. A kollégiumi térítési díj összege 4 500 forintos alapdíjból és 1000 forintos fejlesztési díjból áll.

Magánkollégium kezdte meg működését a Nyíregyházi Főiskolán; a szállodai színvonalú, Hotel Sandra elnevezésű létesítménybe csütörtökön költöztek be az első hallgatók – mondta Nagy Gergelyné szállodaigazgató. – A kollégium 210 szobájában 427 főiskolai hallgató lakik majd. A szobák többsége (203) kétágyas, 7 pedig háromágyas, mindegyik telefon- és internetkapcsolattal felszerelt, némelyik légkondicionált. Az ifjúsági szállodát a ppp-program keretében magánberuházásként a SandraForm Kft. és a Strabag Építő Részvénytársaság által létrehozott konzorcium építtette és üzemelteti; az 1,5 milliárd forintos beruházáshoz pénzintézeti hitelt is felvettek – tette hozzá. Nagy Gergelyné kiemelte, hogy a konzorcium 20 évre bérbe adta a szállót a főiskolának, amely a hallgatók havi egyéni 15 ezer forintos bérleti díját kiegészíti lakhatási támogatási keretéből.

A 2002-es kollégiumépítési kampányígéretekre a szaktárca tőkebevonással, azaz a ppp-programokkal (public private partnership, azaz az állami és magánszektor együttműködése) véli megtalálni a szükséges forrást. A tárca szerint a magántőke bevonása elengedhetetlen, mivel a szükséges 10 ezer kollégiumi férőhely létesítéséhez szükséges 30 milliárd forint nem áll rendelkezésre. Félő, hogy a magánbefektetők az eddigieknél lényegesen magasabban állapítják meg áraikat. A jobban felszerelt, egy-kétágyas szobák bérleti díja több tízezer forint is lehet.

Az emelkedő hallgatói és egyetemi költségeket az oktatási kormányzat az úgynevezett kollégiumi normatíva öszszegének lépcsőzetes emelésével kívánja csökkenteni. A kollégiumok működtetésére fordítható állami forrást kollégiumi férőhelyenként a korábbi 50 ezer forintról szeptember elsejétől 80 ezer forintra emelték, 2006 őszére pedig 116500 forintra tervezik emelni a támogatást.

Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint a kollégiumépítési program valóban egyedülálló, de abban a tekintetben, hogy húsz évre előre elkölti a felsőoktatási fejlesztési pénzeket, ráadásul drámai módon eladósítja az egyetemeket, főiskolákat. A politikus szerint a ppp-program keretében háromszoros áron építtetnek kollégiumokat, ám azok még húszéves bérleti periódus végén sem lesznek a felsőoktatási intézményeké, meg kell vásárolniuk. – A felsőoktatási intézmények igen nagy többsége úgy döntött, tervezett bevételeik mellett vállalható ez a teher – reagált a vádakra Fiala István, hozzátéve, csupán 2-3 intézmény nem vesz részt a programban. A miniszteri biztos elmondta, az új kollégiumokat leszámítva az állam téríti a bérleti díj felét. Az épülő kollégiumi férőhelyek jóval drágábbak lesznek, mint az eddigiek, egy-egy ágy díja szerinte a 35-45 ezer forintot is elérheti – hangsúlyozza Sió László. Ezt az összeget – mint mondta – vélhetően csak a tehetősebb hallgatók tudják majd megfizetni. Fiala István szerint a 2-3 ágyas új szobákban a hallgató tízezer forintnál többet nem fizet. – Vannak, akiknek ez az összeg is megterhelést jelent, de ők választhatnak anyagi lehetőségeiknek megfelelő kollégiumot is – tette hozzá. A Semmelweis Egyetem öt kollégiumot tart fenn, a 125 szobás, 460 férőhelyes koedukált Balassa János Kollégiumba idén 182 gólya költözik – tudtuk meg Karády Györgynétől, az intézmény igazgatónőjétől. – Akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint 50 ezer forint, 8500 forintot kell fizetnie havonta a férőhelyért, a legmagasabb havidíj pedig 20 500 forint. Bár a szobák zsúfoltak, jól felszereltek, könyvtár és két számítógépterem is a diákok rendelkezésére áll – mondta az igazgatónő.

A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája két kollégiumot működtet: ezek 276, illetve 80 hallgató fogadására alkalmasak. A diákok 23 százaléka lakik a szobákban – tudtuk meg Moravcsik Ágnestől, a Komáromi úti kollégium vezetőjétől. –Többre nincs igény, a városban széles az albérleti kínálat, így könnyen találni viszonylag olcsó lakást is – tette hozzá.

Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola mögötti korszerű kollégiumban 250-en, a Kossuth útiban 40-en laknak. – A hallgatók egyik csoportja nem akar kollégiumban lakni, mások viszont szeretnének bekerülni – mondja az intézet hallgatói önkormányzatának egyik tagja.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei főiskolák diákjainak többsége szeretné igénybe venni a kedvezményes szálláslehetőséget, csak a Szolnoki Főiskola szálláshelyeire idén 1 400-an jelentkeztek. – A főiskola saját épületeiben 535, míg a Pelikán hotelban és a Tiszaligeti Szabadidőközpontban bérelt szálláshelyein további 170 férőhelyet tud biztosítani — tudtuk meg Szalay András kollégiumigazgatótól.

A Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán 252 főt vettek fel kollégiumba, ahol így százszázalékos a feltöltöttség. Váczi Gyula kollégiumigazgatótól megtudtuk: 62-en vehetik igénybe a támogatott albérlet lehetőségét, amelynek keretében a főiskola fedezi a bérleti díjat. A hallgatónak csak a rezsit, valamint 3000 forint alapdíjat kell fizetnie. Ez pedig nagy könnyebbséget jelent a diákoknak, hiszen Jászberényben 15-16 ezer forintot vagy akár még magasabb összeget is elkérhetnek egy-egy albérletért. A kollégiumi térítési díj összege 4 500 forintos alapdíjból és 1000 forintos fejlesztési díjból áll.

Magánkollégium kezdte meg működését a Nyíregyházi Főiskolán; a szállodai színvonalú, Hotel Sandra elnevezésű létesítménybe csütörtökön költöztek be az első hallgatók – mondta Nagy Gergelyné szállodaigazgató. – A kollégium 210 szobájában 427 főiskolai hallgató lakik majd. A szobák többsége (203) kétágyas, 7 pedig háromágyas, mindegyik telefon- és internetkapcsolattal felszerelt, némelyik légkondicionált. Az ifjúsági szállodát a ppp-program keretében magánberuházásként a SandraForm Kft. és a Strabag Építő Részvénytársaság által létrehozott konzorcium építtette és üzemelteti; az 1,5 milliárd forintos beruházáshoz pénzintézeti hitelt is felvettek – tette hozzá. Nagy Gergelyné kiemelte, hogy a konzorcium 20 évre bérbe adta a szállót a főiskolának, amely a hallgatók havi egyéni 15 ezer forintos bérleti díját kiegészíti lakhatási támogatási keretéből. "Két év alatt legalább tíz helyen laktam." -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!