2014.10.13. 09:53
Alaposan megváltozott az önkormányzatok világa
Egészen más munkájuk lesz az önkormányzatoknak a következő öt évben, mint amilyenre eddig akármelyik választás után számíthattak. A Fidesz kormányzása alatt nagy átalakításokat vittek végbe az önkormányzati rendszerben. Ennek köszönhetően az eladósodottság csökkent, de az önállóság is kisebb lett a településeken és a megyei önkormányzatokban.
Öt évre választottunk tegnap polgármestereket, de a legnagyobb változás nem ez az önkormányzatok világában. Ennél is fontosabb lehet a hatáskörök átalakítása. A tanácsrendszerhez hasonló kormányzati felügyelet nem lesz ugyan, de így is jócskán szűkül az önkormányzatok feladatköre. Azt, hogy 2014 és 2019 közt hogyan működhetnek az önkormányzatok, nagyrészt a tíz évvel korábbi időszak határozta meg.
A kormány jól látható célja elkerülni az akkori korszak hibáit: a ma felálló önkormányzatokat nem akarják engedni, hogy eladósodjanak, kevesebb forrást vonnának el tőlük, és az EU-tól érkező pénzt sem elsősorban térkövezésre költenék. Más kérdés, hogy hiába volt súlyos beteg az önkormányzati rendszer a 2011–2013-as nagy átalakítások előtt, gyakran baltával próbálták operálni. A pénzügyi mentőöv ára a nagyobb kormányzati felügyelet bevezetése volt.
Az elsődleges cél az lesz a következő években is, hogy az önkormányzatok ne essenek bele újra olyan hitelcsapdába, amely 2005 és 2011 közt szinte lehetetlen helyzetbe sodorta őket. A második Orbán-kormány átvállalta a települések adósságának nagy részét, összesen 1353 milliárd forintot költve erre 2011 és 2014 közt. Ezzel egy időben azonban megszigorították a hitelfelvételt: működési hitelt szinte lehetetlen ma már felvenni, és fejlesztést is csak akkor lehet elvileg hitelből finanszírozni, ha a kormány stabilnak látja a fedezetét.
A második problémát a kormányzati megszorítások jelentették, nagyjából a válság kezdetétől 2012-ig. Ezt nagy szigorral kezelte a kormány: számtalan feladatot egyszerűen magához vont. Hogy ez csak a problémák tovább görgetését jelenti-e vagy tényleges megoldást, az még nyitott kérdés. Az önkormányzatok szempontjából annyi biztos: többet nem kell foglalkozniuk az iskolákkal vagy a kórházakkal – ezekre korábban rendkívül sokat kellett költeniük. Települési kézben maradtak az alapszintű közszolgáltatások, az óvodák, valamint a szociális ellátórendszer néhány eleme. Önkéntes feladatot papíron ezután is elvállalhatnak az önkormányzatok, de már csakis saját bevételből tehetik ezt meg, vagy olyan forrásból, amelyet a központi költségvetés biztosít. Vagyis gyakorlatilag minimálisra szűkült az önként vállalt feladatok köre.
De ezzel is jobban jártak az önkormányzatok, mint a megyék. A járási rendszer létrehozásával a közigazgatás szinte minden feladata átkerült a települési, valamint a megyei önkormányzatoktól a járásokba. Csakhogy amíg a városok ebből annyit vesznek észre, hogy az okmányiroda – gyakran ugyanabban az épületben maradva, mint az önkormányzat – már a járásoké, a megyéknek szinte semmi feladatkörük nem maradt. Területrendezési ügyekbe maradt beleszólásuk, de azokba is csak korlátozottan. Igaz, politikailag még így is megéri fenntartani a megyerendszert: sok politikust oda lehet ültetni, és azt a nagy felháborodást is elkerülhetik, amelyet a szocialista kormányok kaptak, amikor szóba hozták, hogy nem a megye lenne a közigazgatás alapja.
További részletek és a fővárosi vonatkozások a vg.hu cikkében.
