2008.12.31. 00:00
Mi kell a jó beszédhez?
Két hosszú politikusi interjút is elolvastam a hétvégi újságokból. Persze egyből megfájdult a fejem.
Fájdalomcsillapításként, meg, hogy teljesen el ne menjen az eszem, a kezembe vettem a zseniális cseh Haseknek (a Svejk írójának) egyik könyvét. A törvény keretein belül mérsékelten haladó párt - ez a könyv címe és arról szól, hogy ő ilyen névvel próbált pártpolitizálni az Osztrák–Magyar Monarchiában a múlt század elején. Nagyon tanulságos könyv, mert pont olyan, mintha tegnap írta volna Hasek.
Szerinte az akkori pártok népszerűsége attól függött, hogy a pártgyűlések színhelyéül választott kocsmában milyen sört csapoltak. Erről például így ír: „Hogy miért van oly kevés szimpatizánsa a keresztényszocialista pártnak Prágában? Mert olyan kocsmákba tette helyiségeit, ahol vinohrady vagy kosiri sört csapolnak. Ha a párt átköltözne olyan helyre, ahol velkopopovicei vagy brániki sört mérnek, akkor bizony még a katolikus eszme is mélyebben járná át sokak veséjét, még olyanokét is, akik ma langyosak a hitükben, mert ellenükre van a vinohrady sör.”
A könyv további érdekessége, hogy az akkori magyar politikai viszonyokról is kifejti véleményét a szerző, melynek lényege, hogy míg Csehországban a sör, Magyarországon a bor a legeslegfontosabb politikai tényező. Sok jót mond a magyarokról. Szerinte például, ha a cseh politikus az asztal alá issza magát, akkor elhallgat, míg a magyar az asztal alól is hozzászól a vitához.
Ennyit a politikusi beszédekről.
Hasek még a könyvében elmeséli, hogy ő milyen dicstelenül járt vidéken, amikor pártját népszerűsítette. Készült a beszédre. „Ennek a népnek arról kell beszélni, ami a szülői röghöz köti. Igen népszerű témát választottam tehát: Néhány új adalék a pockok irtásához... Azonnal kidobtak, mondván, amit maga össze-viszsza beszél, az mind hülyeség.”