Tarol a puszpángmoly a megyében

Tarol a puszpángmoly a megyében. Az egyébként igen strapabíró bukszusok szinte napok alatt tönkremennek a molyok lárváitól, amelyek után pókhálószerű szövedék és száraz levélmaradványok maradnak. Bár a pécsi közterületeken kevés az ilyen bokor, azoknál is hasonló a helyzet. – Ha már látható jelei vannak a bukszuson a fertőzésnek, csak igen gyors beavatkozással lehet kisebb kártétel mellett megúszni a dolgot – árulta el lapunk kérdésére Nagy Ervin, Pécs főkertésze.

– Amennyiben a fertőzés már jól észrevehetően felütötte a fejét, a növényen mindenképpen maradandó károk keletkeznek, ha pedig késlekedünk 2-3 napot a permetezéssel, a rovarok az egész növényt tönkreteszik. Ilyenkor szinte csak az a megoldás marad, ha hagyjuk, hogy lecsengjen az invázió. Ezek ugyanis egygazdás kártevők, más fajtájú bokrokon nem élnek meg. Ha pedig nincs több táplálék, nincs rovar sem. Védekezni azért lehet ellenük, méghozzá rovarirtó permetezéssel – a Biokom is ezt teszi. Ezt javasolt kéthetente megismételni a látszólag még egészséges növényeken, így elkerülhető, hogy a molyok kárt tegyenek bennük – hangsúlyozta Nagy Ervin.

Utaznak

Pécsett nagyobb számban tavaly augusztusban jelent meg először a selyemfényű puszpángmoly a belvárosi Szent István téren. Ez négy évvel azután történt, hogy a rovar az országban felbukkant (Sopron és Budapest környékén). A Kelet-Ázsiából behurcolt molylepke hernyói az elmúlt évtizedben szinte egész Európában súlyos károkat okoztak. Tavasszal ráadásul kiderült, hogy a hernyók nemcsak bukszusbokrokban vészelik át a telet, hanem a környező lombos fák lehullott levelei között is. Az olyan szeles tavaszokon, mint az idei is volt, a leveleken „utazó” hernyók nagy távolságokba is szétszóródhatnak, ott is megjelenhetnek, ahol eddig nyomuk sem volt.

Kezdik megkedvelni a kecskerágót

Bár eredetileg csak a bukszust támadja a puszpángmoly, a legfrissebb tapasztalatok szerint ott, ahol táplálékhiány lép fel, már áthúzódik a szintén dísznövényként ültetett japán kecskerágóra is – mutatott rá egy korábbi levelében Fazekas Imre biológus. A szakember hozzátette, a kémiai rovarölő szerek közül az bizonyult a legjobbnak, amelyik gátolja a hernyók bőrének kitinszintézisét. A hernyók elpusztulnak vedlés közben, nem tudnak bebábozódni, és nem kelhetnek ki szaporodásra képes lepkék sem. Az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy a bukszusok tavaszi és júniusi permetezése jelentősen megakadályozza a molylepke tömeges elszaporodását.