Geopolitika

2023.08.15. 20:38

Világrendváltás zajlik Robert C. Castel szerint

A hatalmi viszonyok átrendeződése, geopolitikai világrendváltás borítja fel az életünket. Robert C. Castel a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei (SZON) hírportálnak adott interjút.

MW

Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő

Forrás: Robert C. Castel / Facebook

Az orosz–ukrán háborúban nincs értelme gonoszt és jót keresni, miközben a világrend változásának vagyunk a tanúi, kezdi az interjút a Szon.hu. Mint írják, izgalmas és sorsdöntő témákban tartott előadást a napokban Fehérgyarmaton dr. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, aki a hírportál kérdéseire is válaszolt.

Egy zéróösszegű játék látható a két ellenfél között. Oroszország olyan célokat akar elérni, mint Ukrajna demilitarizálása, NATO-csatlakozásának blokkolása, területi kérdésekben a Krím félsziget megtartása. Amikor ez a szenvedéskalkulus megfordul, akkor nyílik meg a lehetőség a háború tárgyalásos megállítására

 – fejtette ki Robert C. Castel válaszát a talán legfontosabb kérdésre, a háború tárgyalásos lezárásának lehetőségeire.

A biztonságpolitikai szakértő szerint azt mindenképpen le kell szögezni, hogy 

ezt a háborút Oroszország robbantotta ki, tehát technikai értelemben Oroszország az agresszor.

Az előzményekhez szerinte azonban hozzátartozik az is, hogy a NATO kelet felé rohant, 

Oroszország nyugat felé, s mint két vonatnak, össze kellett ütközniük egy még semleges területen, amely a NATO keleti, Oroszország nyugati határa.

Mint az interjúban elmondta, 

ez a háború bele volt huzagolva Európa földrajzába, geopolitikájába és a két tömb stratégiai kultúrájába.

 Nincs értelme gonoszokat és jókat keresni.

– tette hozzá.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hatalmi viszonyok átrendeződését figyelhetjük meg. 

Ez az, amit geopolitikai világrendváltásnak hívnak, ennek egyik szimptómája a háború. 

Mint azt Robert C. Castel a Szon.hu számára kifejtette, 

a régi status quo ante, a korábbi hatalmi viszonyok egy bizonyos erőviszonyt tükröznek, azokra épülnek, s amikor ezek a valós erőviszonyok megváltoznak, akkor egyfajta szakadék, rés keletkezik a valódi erőviszonyok és a világrend között. Amikor ez a rés túl nagy lesz, tarthatatlanná válik, a világrend összeomlik, és egy új rend alakul ki, ami az új erőviszonyokat tükrözi. Ennek a folyamatnak mindig voltak elszenvedői, és nem lehet kizárni, hogy most mi leszünk azok.

Természetesen szóba került az orosz haditechnika fejlettségének a kérdése, hiszen mindenki azt gondolta, Oroszország van olyan szinten, hogy ezt a háborút rövid idő alatt eldönthesse, mégsem ez történt. Castel szerint ez meglehetősen összetett kérdés. 

Először is történt egy változás a háború természetében. A védelem sokkal erősebbé vált, mint a támadás, míg a támadás sokkal bonyolultabbá vált, ennek pedig haditechnikai és katonai szociológiai okai vannak. A hódítás, a status quo megváltoztatásának az ára sokkal magasabb lett, mint mondjuk a II. világháború vagy az 1967-es háború idején. 

Ezeket a szisztematikus okoknak nevezte.

A konkrét kérdést nézve, amiért ezt a háborút nem sikerült Oroszországnak pár hét alatt lerendeznie, a véleményem szerint leginkább az orosz tervezési hibákra vezethető vissza. Az oroszok tévedtek a helyzetmeghatározásban, egy hírszerzési akcióra készültek némi katonai erővel megtámogatva, és ez tömegháborúba torkollott. A tömegháborúra pedig senki nem volt felkészülve, se Oroszország, se Ukrajna, se az Egyesült Államok, egyetlen hatalom sem. 

– fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő.

Természetesen nem kerülhető meg az Európai Unió háborúhoz való viszonya, arra adott reakciójának a kérdésköre sem. Castel szerint 

mint sok más lényegbevágó témában, ebben is tetten érhető az EU irrelevanciája, jelentéktelensége. A háború nagy döntéseit az Egyesült Államok és az egyes európai államok hozzák meg.

Hozzátette, ehhez hasonlóan volt irreleváns az Európai Unió a Covid-válság idején is, ahogyan most, ebben a háborúban. 

Macron elnök és von der Leyen elnök asszony Kínában tett látogatása tökéletesen leírja az EU jelenlegi helyzetét a világ színpadán, üzenetértékkel bírt, miként fogadták őket, hogyan tárgyaltak Macronnal, és hogyan von der Leyennel.

arra felvetésre, hogy milyen mozgástere lenne Magyarországnak, amennyiben például Németország harckocsigyárat telepítene Kárpátaljára, Castel határozott választ adott:

A nyílt, egyenes és erőteljes diplomácia mellett Magyarországnak hathatós nyomásgyakorló eszközei vannak Ukrajnával szemben az energiaszállítással.

Szerinte egyértelmű, hogy abban a pillanatban, hogy az oroszok észlelnek egy ilyen építkezést, folyamatosan támadni fogják. 

Az ukrán hadiipar szinte teljesen megsemmisült az elmúlt másfél évben, miért épp egy ilyen gyár kerülné el a többi ukrán hadiüzem sorsát? 

– tette fel a kérdést Castel hozzátéve, hogy 

ez a harckocsigyár még fel sem fog épülni, már égni fog, mint az összes többi ukrán hadiüzem. 

Kína szerepe és a lehetséges jövő kapcsán Castel leszögezte, 

Európa a múlt, tehetünk itt egy pontot, s a téma lezárva. Viszont hogy Ázsiáé a jövő, abban a szakértő sem biztos.

Én azt hiszem, hogy sokkal inkább az Amerikai Egyesült Államoké. Ha meg tudják oldani azokat a belső problémáikat, amelyek arról szólnak, hogy ki a férfi és ki a nő, ki lehet állampolgár, ki jöhet-mehet szabadon az országban, vannak-e államhatárai vagy átjáróházzá válnak, ha ezeket lerendezik, akkor a jövő újra az USA-é lesz, geopolitikai és egyéb okokból.

– mondta Castel. Mgjegyezte, Ázsia, mint olyan, nem homogén. 

Amikor azt mondjuk, hogy Ázsia, miről vagy kiről beszélünk? A földhözragadtan szegény Közép-Ázsiáról, Kínáról, Japánról, Nyugat-Ázsiáról vagy a Közel-Kelet térségéről? Úgy fogalmaznék: Ázsia bizonyos részeié a jövő, de nem a teljes kontinensé. Akkor sokkal inkább el lehet mondani, hogy a jövő az észak-amerikai kontinensé egy olyan Egyesült Államokkal, amelynek sikerült megoldania a problémáit, sikerült leráznia magáról ezt a woke-őrültséget, és visszatérnie a hagyományos nemzeti és vallásos gyökereihez, megerősítve a kapcsolatait a két szatellitállamával, Kanadával és Mexikóval.

Ami a „nagy fehér embert” illeti, a szakértő szerint az egyre inkább barnább és sárgább lesz, ugyanis úgy érzi, látható a világrészek és az emberek közötti fúzió. Castel szerint az ideje elsősorban Európának járt le, és hogy mennyire lesz képes rákényszeríteni az akaratát a Nyugaton kívüli területekre, az a jövő zenéje. 

A teljes interjú a Szon.hu felületén olvasható!

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában