Hivatalos

2023.11.02. 10:27

Elérhető a titkosszolgálati jelentés: a nagy terrorszervezetek is itt vannak a déli határon

Az erőszak fokozódik a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt – derül ki abból a titkosszolgálati jelentésből, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé.

MW

Határvadászok járőröznek / illusztráció

Forrás: MTI

Fotó: Rosta Tibor

A jelentésben az áll, hogy Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határon szolgálatot teljesítő állomány, valamint a biztonsági határzár jelenti. Az elmúlt időszak tendenciái és a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve. 

A jogi pillért tekintve az Európai Unió migrációs paktuma jelent kockázatot.

A migrációs nyomás erősödését tükrözi a visszafordítottak számának emelkedése.

Kitértek rá: 

belbiztonsági tekintetben – az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaként – fokozott kockázatot jelent a migrációs nyomással arányosan növekvő terrorkockázat. Az illegális migráció útvonalait – beleértve a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit – terroristahálózatok használhatják fel.

Azt is írták: az afganisztáni hátterű szerbiai embercsempészbandák között fokozódik a konkurenciaharc és az erőszakkészség is. A tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni származású embercsempészcsoportok tevékenységének irányítását.

 Kifejtették: 

a szerb–magyar határszakaszon éjszakánként megközelítőleg 1000-1200 illegális határsértést észlelnek.

Augusztusban előfordult olyan eset, amikor a határzár egy pontján egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján a 40. héten 5606 fővel rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért illegális migránsok száma.

A jelentésben úgy értékelnek, hogy az embercsempész üzletágat a folyamatosan bővülő piac és a strukturális tökéletesedés jellemzi. A bevételek egy része terrorfinanszírozási célzattal is felhasználható, illetve az eszköz- és fegyverbeszerzési csatornák terrorista tevékenységek elősegítésére is alkalmasak.

A nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat 

a bűnszervezetek azonnal azonosítják és kihasználják.

Az EU migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a magyar védekezési gyakorlatot.

Magyarország tranzitjellege nem változott, mert az ország nem rendelkezik a migránsok befogadására alkalmas, kulturálisan és nyelvileg azonos, elkülönült, nagyobb létszámú diaszpórával. Rövid távon Magyarországot nem fenyegeti zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítettsége kihathat a peremországokra is, ami alapjaiban változtathatja meg az ország közbiztonsági helyzetét.

Hangsúlyozták:

 az erőszak fokozódik a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt. 

Az állami erőszak monopóliumával élve választ lehetne ugyan adni ezekre a kihívásokra, de ez valószínűleg a szerevezett bűnözés részéről is az erőszak fokozásához vezetne.

A migrációs mozgások üteme egyelőre a „szezonvégi felfutó ágban” van: egyre többen igyekeznek még a tél beállta előtt a célországba eljutni, a balkáni tranzitállamok hatóságai pedig abban érdekeltek, hogy minél kevesebb migráns maradjon az illetékességi területükön.

Kocsis Máté: új migrációs politika kell Brüsszelben

Mostantól nyilvános a titkosszolgálatok jelentése a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről: világosan látszik, micsoda kockázatot jelent Európa biztonságára a felelőtlen brüsszeli migrációs politika – írta a dokumentum titkosításának feloldását kezdeményező Kocsis Máté csütörtökön a Facebookon.

A Fidesz frakcióvezetője bejegyzésében közölte azt is, hogy a szerb–magyar határon már jelen vannak az ismert terrorszervezetek, mint az ISIS, az al-Kaida, a Hamász.

Hozzátette, hogy egyre több európai célpontú terrorcselekményre vonatkozó információ keletkezik a térségben.

A politikus kiemelte azt is, hogy a tálibok is jelen vannak a Vajdaságban, sok embercsempész rokoni kapcsolatban áll afganisztáni tálib kormányzati vezetőkkel, illetve a hozzájuk köthető Haqqani terrorcsoport tagjaival.

Hozzátette, hogy a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte az afgán embercsempészek tevékenységét.

Közölte azt is, hogy rendszeressé váltak az erőszakos cselekmények és a fegyverhasználat a határon.

„Minden eszközzel fel kell lépni a terrorizmus ellen! Az uniónak támogatnia kell a magyar határvédelmet! Új migrációs politika kell Brüsszelben!” - fogalmazott Kocsis Máté, aki a közösségi oldalán megosztotta a titkosszolgálati jelentés linkjét is.

A jelentés részleteivel foglalkozó cikkében a Magyar Nemzet azt írja, hogy míg a szerbiai befogadóközpontokba napi 30-50 migráns érkezik a szomszédos balkáni államokból, ennél nagyságrendekkel több bevándorló érkezik regisztrálatlanul. Utóbbiak egyenesen a magyar vagy a bosnyák határ felé veszik az irányt, csak a Szabadka környéki erdőkben több ezer migráns tartózkodhat, várva a továbbindulás megfelelő pillanatára.

Forrás: magyarnemzet.hu

A titkosszolgálati dokumentumot ismertető cikk  kiemeli, hogy

a szerb hatóságok továbbra sem képesek megakadályozni sem a bűnbandák erőszakos jelenlétét, sem az illegális migránsok átjutását Magyarországra.

A jelentés külön részben tárgyalja Tádzsikisztán és Afganisztán viszonyát, kockázatot jelent ugyanis, hogy az Afganisztánban tömegesen élő tádzsikok könnyen jutnak tádzsik útlevélhez, amelynek birtokában a Független Államok Közössége térségén belül külön engedély nélkül utazhatnak, így moszkvai átszállással – mindenféle kockázat nélkül – egy-két nap alatt Belgrádba érkezhetnek. 

Ezzel a módszerrel az Iszlám Állam, az Al-Kaida, vagy más tálib szélsőséges szervezetek tagjai észrevétlenül juthatnak az Európai Unió területére.

Az embercsempészek jelentősen emelkedő haszna vezetett oda, hogy a szerb–magyar határnál működő bűnözői csoportok között megkezdődtek a piac újraosztásáért folyó harcok, küzdelmek. Az összetűzések résztvevői között radikális csoportok jelentek meg.

A jelentés két afganisztáni csoport küzdelmét emeli ki, a nemzetbiztonsági tájékoztató szerint a 313 és a 40-059 megnevezésű embercsempész kör közötti területharc következményeinek tudhatók be a vajdasági fegyveres összetűzések.

A közelmúltban először fordult elő, hogy ezek a csoportok a szerb rendőrök ellen fordították fegyvereiket. Az úgynevezett erőszakkészség már a határon is átível, hiszen a csempészek, az utaztatók már magyar határvadászokra is céloztak, ám személyi sérülés nem történt. Emellett szinte már mindennaposnak mondható a rendszeres verbális fenyegetőzés, és az, hogy fegyvert fognak a határvadászokra.

A beszámoló az ideiglenes biztonsági határzár állapotát is taglalja. A 175 kilométer hosszúságú kerítést folyamatosan rongálják. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést, az elmúlt évben közel négyezerszer volt szükség annak javítására.

A Magyar Nemzet teljes cikkét IDE KATTINTVA érheti el.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában