Ukrán válság

2024.02.15. 07:21

A NATO és Ukrajna katonai elemzőközpontot hoz létre Lengyelországban

722. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Résztvevők az ülésteremben a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek második napi ülésén Brüsszelben 2023. október 12-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Olivier Matthys

Jens Stoltenberg: a NATO és Ukrajna katonai elemzőközpontot hoz létre Lengyelországban

A NATO Ukrajnával együtt közös katonai elemző- és oktatási központot hoz létre a lengyelországi Bydgoszczban, ez lehetővé teszi majd Ukrajna számára, hogy megossza az orosz háború tanulságait, és elősegíti, hogy az ukrán erők szövetséges társaikkal együtt képezzék tovább magukat – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön, a szervezethez tartozó tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

Elmondta: 

2024-ben a NATO európai tagországai összesen 380 milliárd dollárt fognak védelmi célokra fordítani, ami most először éri majd el a hazai össztermék két százalékát.

Mint mondta, növelni kell a lőszergyártást a készletek feltöltése és Ukrajna védelme érdekében.

A békeidő lassú tempójáról át kell térnünk a konfliktusok által megkövetelt, nagy ütemű termelésre. Az elmúlt néhány hónapban a NATO 30 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket a lőszergyártókkal, ez pedig segít Ukrajnának, erőssebbé teszi a NATO-t

– mutatott rá.

STOLTENBERG, Jens
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt napokban újabb nyolc támogatási csomagot jelentettek be a tagországok, köztük Kanada, Finnország és Norvégia, amelyek olyan kulcsfontosságú képességekre terjednek ki, mint az F16-os vadászrepülőgépek felszerelése és pótalkatrészei, valamint a légvédelem. A tagállamok egy csoportja azzal a céllal dolgozik együtt, hogy egymillió drónt szállítson Ukrajnának, továbbá húsz NATO-szövetséges megállapodott egy ukrajnai aknamentesítési koalíció létrehozásáról – tette hozzá.

Stoltenberg hangsúlyozta:

 biztos benne hogy az Egyesült Államok továbbra is a NATO elkötelezett tagországa marad, mivel ez Washington nemzetbiztonsági érdeke, továbbá Észak-Amerikában erős a szövetség támogatottsága.

Szavai szerint az Egyesült Államokból „a kritika nem a NATO ellen irányul, hanem az ellen, hogy a NATO-tagországok nem költenek elég pénzt a szövetségre”, azonban ez mára már megváltozott, mivel egyre több tagállam teljesíti a védelmi beruházásokkal kapcsolatos célkitűzést.

Emlékeztetett: az Egyesült Államok még soha nem harcolt egyedül háborúban, továbbá a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkét eddig csak az Egyesült Államokat ért terrortámadást követően alkalmazták.

Jens Stoltenberg arra számít, hogy az amerikai kongresszus elfogadja az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

„Ez üzenetet küld majd a tekintélyelvű vezetőknek, nemcsak (Vlagyimir) Putyin orosz, hanem Hszi Csin-ping kínai elnöknek is. Ami ma Ukrajnában történik, az holnap Tajvanon is megtörténhet. Tehát ez a mi biztonságunk, és az Egyesült Államok biztonsága szempontjából is fontos” – jelentette ki.

Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról szólva a főtitkár elmondta: közelebb van, mint valaha volt, vilniusi csúcstalálkozójukon például a tagállamok úgy döntöttek, hogy eltörlik Kijev számára azt a követelményt, hogy a csatlakozás előtt cselekvési tervet kell benyújtani, tanácsot hoztak létre az Ukrajnával folytatott politikai együttműködés elmélyítése végett, továbbá támogatják Ukrajnát abban, hogy a szovjet korszak katonai felszereléseiről áttérjen a NATO-szabványosokra.

Hadiüzemek elleni támadásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Repülőgép-hajtóműveket, rádióelektronikai és kommunikációs berendezéseket, valamint aknavetőlőszert gyártó, továbbá üzemanyagot előállító ukrán üzemekre mért csoportos csapást reggel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca az ukrán hadiipari komplexum elleni csapást sikeresnek minősítette.

A csütörtöki moszkvai hadijelentés szerint Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 13 ukrán támadást vertek vissza.

A tárca szerint a legtöbb, szám szerint tíz ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a frontszakaszon több mint ezer katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 360-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, hogy Donyeck körzetében az ukrán erők egy részét az orosz erők „tűzellenőrzés alatt tartják”, ami szerinte azt jelenti, hogy „tulajdonképpen bekerítették”.

Elmondta, hogy az ukrán csapatok megkísérlik egyes állások elhagyását, és közben veszteségeket szenvednek.

Az orosz védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetésipontot, egy MiG-29-es repülőgépet, három harckocsit, húsz gyalogsági és páncélozott harcjárművet - köztük két Bradleyt -, két lengyel Krab és egy francia CAESAR önjáró, valamint négy amerikai M777-es és két M198-as, valamint egy-egy brit FH70-es és L119-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők nyolc rakétáját, továbbá 95 drónt.

Ukrán hatóságok: Herszont, Harkiv megyét és Lvivet is támadták az orosz erők

Az Ukrajnát támadó orosz erők helyi idő szerint csütörtök délután ismét tüzet nyitottak a déli Herszonra, a támadásban életét vesztette egy 70 éves nő, aki éppen az utcán tartózkodott, a város központjában – közölte a régió kormányzói hivatala a Telegramon.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy Velikij Burluk faluban a mentést végzők kiástak a romok alól két női holttestet, és velük együtt négyre nőtt a szerdai orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma. A kormányzó beszámolt arról is, hogy az éjjel orosz rakétacsapást érte a régióban Csuhujiv várost, s a támadás következtében egy 67 éves nő meghalt. Egy lakóépület teljesen, három közeli családi ház részben megsemmisült, hét házban pedig az ablakok és a tetők rongálódtak meg.

Az orosz erők rakétatámadást indítottak a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) ellen is. A támadás következtében a robbanáshullám betörte a lakóépületek ablakait, áldozatokról viszont nincs információ – írta Andrij Szadovij, a város polgármestere a Telegramon.

Az ukrán légierő jelentése szerint az Oroszország által éjjel Ukrajnára kilőtt 26 rakétából 13-at semmisítettek meg a levegőben. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője egy tévéműsorban kijelentette: nem zárják ki, hogy az oroszok észak-koreai rakétákat használhattak az Ukrajna elleni éjszakai támadásban.

Az ukrán harmadik különálló rohamdandár arról számolt be, hogy két orosz dandár súlyos vereséget szenvedett a Donyeck melletti Avgyijivkánál, de az ukrán védőknek "360 fokban kellett harcolniuk", az oroszok pedig új erőket vezényeltek a térségbe.

 „Szektorunkban az ellenséges erők körülbelül hét dandárból állnak. A helyzet Avgyijivkában továbbra is fenyegető és instabil. Az ellenség továbbra is aktívan váltogatja csapatait, új erőket és eszközöket von a város köré” – írta Telegram-csatornáján az ukrán rohamdandár.

Dmitro Lihovij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok szóvivője arról adott hírt, hogy Oroszország nagyobb létszámú csapatot összpontosított a Zaporizzsja megyei Orihiv térségébe, mint Avgyijivkához.

„Az ellenség valószínűleg az ukrán csapatok által felszabadított Robotine falu irányában próbál majd teret nyerni magának” – magyarázta a szóvivő egy tévéműsorban.

Az ukrán vezérkar harctéri jelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 399 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 54 tüzérségi rendszert, 33 drónt és egy hadihajót.

Újabb cseh önkéntes esett el Ukrajnában

Újabb cseh önkéntes esett el Ukrajnában - közölte csütörtökön a Seznam Zprávy prágai hírportál, amelynek az értesülését a cseh külügyminisztérium megerősítette.

Ő volt a negyedik, az ukránok oldalán harcoló cseh állampolgár, aki az Oroszország által indított ukrajnai háborúban életét vesztette.

Megerősíthetem, hogy a hét végén Avgyijivka közelében meghalt egy cseh állampolgár

 – válaszolta a hírportál kérdésére Daniel Drake, a cseh diplomácia szóvivője.

Az első cseh állampolgár a hozzáférhető információk szerint 2022-ben a Donyec-medence térségében esett el, a második önkéntes tavaly márciusban ugyanott. Két hónappal később egy orvos veszítette életét a Donyec-medencében. A fiatal orvost gránátszilánk sebesítette meg súlyosan, ezt követően ugyan a prágai Katonai Kórházba szállították, de életét már nem sikerült megmenteni, és sérüléseibe belehalt.

Cseh állampolgárok a hatályos jogszabályok szerint csak konkrét, személyre szóló államfői engedéllyel csatlakozhatnak külföldi hadseregekhez. Eddig mintegy 160 cseh állampolgár kapott engedélyt, hogy belépjen az ukrán hadseregbe.

 A védelmi tárcához beérkezett kérvények száma már meghaladja a háromszázat.

Felmérés: a menesztett ukrán főparancsnok sokkal népszerűbb, mint utóda

A legfrissebb felmérésben részt vevő ukránok negyven százaléka fejezte ki bizalmát a fegyveres erők új főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij iránt, a múlt héten leváltott elődje, Valerij Zaluzsnij ugyanakkor továbbra is jóval nagyobb bizalmat élvez, 94 százaléknyit.

UMEROV, Rusztem; ZALUZSNIJ, Valerij
Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka (b) és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy kijevi kitüntetési ünnepségen 2024. február 9-én
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) február 5-10. között végezte felmérését, amelynek eredményét csütörtökön hozta nyilvánosságra.

A felmérés arról is tanúskodik, hogy Zaluzsnij leváltása hatással volt Volodimir Zelenszkij elnök népszerűségére is: az államfő iránti bizalom hatvan százalékra csökkent, négy százalékponttal kevesebbre a döntés előttihez képest. 

A KMISZ emlékeztetett arra, hogy a Zelenszkij iránti bizalom 2022 februárjában, nem sokkal az Oroszország indította háború kezdete előtt 37 százalékos volt, majd az orosz támadás után rohamosan emelkedett, 2022 májusára elérve a 90 százalékot.

Tavaly december óta most először gondolja ötven százaléknál kevesebb ukrán azt, hogy a dolgok jó irányba haladnak az országban.

 A friss felmérés eredményei szerint decembertől februárig 54 százalékról 44 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint kedvezően alakul a helyzet Ukrajnában.

Orosz kormányzó: ukrán támadás érte Belgorodot és környékét, halottak

Az ukrán fegyveres erők csapást mértek csütörtökön helyi idő szerint déltájban az ukrán határ közelében fekvő oroszországi Belgorod városra és környékére, a támadásban az eddigi információk szerint hatan vesztették életüket, köztük egy gyermek, és 17-en sérültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

Mentők dolgoznak egy belgorodi bevásárlóközpontnál, amelyet ukrán légitámadás ért
Forrás: AFP

A tisztségviselő szavai szerint a sérültek között öt gyermek van. Az ágyúzást követően 15-en kerültek kórházba, köztük két gyerek – hozta nyilvánosságra a belgorodi 2-es számú városi kórház.

Gladkov közölte, hogy polgári célpontokat ért a támadás, megrongálódott a helyi bevásárlóközpont és a stadion, ezenfelül hét magánháztartás, öt lakóház, öt személygépkocsi, egy üzlet, valamint egy ipartelepen keletkeztek károk. A régióban található Sagarovka faluban két magánháztartás rongálódott meg.

A védelmi minisztérium szerint az ukrán erők rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet, az orosz légvédelmi rendszerek 14 RM-70 Vampire típusú rakétát semmisítettek meg a Belgorodi terület felett.

Korábban a Szibirszkij Ekszpressz orosz kiadvány Telegram-csatornáján arról adott hírt, hogy robbanások történtek egy védelmi üzem közelében az oroszországi Altaji határterületen lévő Bijszkben. A robbanások tényét a város vezetője, Viktor Scsigrev is megerősítette. Az oroszországi kurszki régióban található polevajai olajraktárban egy éjszakai dróntámadás következtében keletkezett tűz egy ezer és egy négyszáz köbméter térfogatú, dízel üzemanyagot tartalmazó tartályban. Az orosz hatóságok nem jelentettek személyi sérüléseket egyik helyszínről sem.

Volodimir Zelenszkij pénteken Berlinben és Párizsban tárgyal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral, Párizsban pedig Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik – jelentette be az ukrán elnöki hivatal csütörtökön a Telegramon.

A német és francia tárgyalásokon az ukrán elnök várhatóan kétoldalú biztonsági megállapodásokat ír majd alá. 

A tavaly júliusi, Litvániában megrendezett NATO-csúcson határozták el a szövetség vezetői, hogy a NATO-országok külön-külön kötnek hosszú távú biztonsági megállapodást Ukrajnával.

Macron egy hónapja tett ígéretet arra, hogy hasonló megállapodást ír alá Ukrajnával, mint amilyet korábban Nagy-Britannia kötött Kijevvel. London vállalta, hogy az Oroszországgal fennálló jelenlegi és bármilyen jövőbeli  konfliktus esetén támogatja Ukrajnát. A britek a megállapodásban gyors és hosszú távú katonai segítségnyújtást is ígértek, de brit katonák bevetését nem.

Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, de lehetséges csatlakozásának ütemtervét még nem kapta meg.

Hivatalának közlése szerint Zelenszkij szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián mond beszédet, és ott más vezetőkkel, köztük Kamala Harris amerikai alelnökkel is találkozik.

Az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy tárgyalni fog Petr Pavel cseh elnökkel, Mette Frederiksen dán kormányfővel és Mark Rutte holland miniszterelnökkel.

Több mint 20 ország vállalta Ukrajna aknamentesítését

Egy több mint 20 országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén vállalta Ukrajna aknamentesítését, csaknem két évvel a háború kitörése után – jelentette be Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter szerda este Vilniusban.

Andrij, egy ukrán rendőrségi kombinált műszaki alakulat tagja aknamentesítést végez a kelet-ukrajnai Harkiv környékén 2023. október 24-én
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

Az egyetértési megállapodást Brüsszelben a NATO-Ukrajna Tanács ülésének végén írták alá.

Megtettük a szükséges első lépést az előttünk álló fontos munka irányába

 – fogalmazott a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy „ha az aknamentesítés képzési szempontjai jelenleg kielégítők is, a felszerelés iránti igény kritikus.”

Litvánia személyszállításra alkalmas páncélozott járműveket és 1,2 millió dollárt ajánlott fel Ukrajna aknamentesítésére a háború kezdete óta Kijevnek nyújtott és jövőben nyújtandó egyéb támogatásokon túl – tette hozzá Anusauskas, aki Kijev katonai képességeinek megújítása, valamint az ország NATO-csatlakozásának mielőbbi elősegítése érdekében a segélyek kiterjesztését sürgette a NATO-tagállamok részéről.

Képesek vagyunk rá, és fenn kell tartanunk a NATO politikai és gyakorlati segítségét, mert ezzel járulunk hozzá Ukrajna győzelméhez ebben a háborúban. Hasonlóképpen egyetértésre kell jutnunk a további lépésekről Ukrajna NATO-tagságának kérdésében. Sőt, amint lehet, tanulnunk kell az ukrajnai háborúból és folytatnunk kell a szövetség és a fegyveres erők megerősítését

 – zárta beszédét Anusauskas.

Kijev mintegy 400 millió dollárra becsüli Ukrajna teljes aknamentesítésének költségeit.

Hatalmas újjáépítési igényt hagynak hátra a háborús károk

Az ukrajnai háború közel két éve alatt 152 milliárd dollár (124 milliárd euró) közvetlen anyagi kár keletkezett az országban az ukrán kormány, a Világbank és az ENSZ csütörtökön publikált közös jelentése szerint.

A kárösszeg 37 százalékát lakóingatlanok, 22 százalékát a közlekedési infrastruktúra és eszközök, 10 százalékát kereskedelmi és ipari létesítmények teszik ki, míg a mezőgazdaság és az energiaellátás egyaránt 7 százalékkal részesedik benne.

Az újjáépítés és a helyreállítás költségei az elkövetkező tíz évre a 2023. december 31-i állás szerint legalább 486 milliárd dollárra (mintegy 453 milliárd euró) becsülhetők, ami a bruttó hazai termék 2,8-szorosának felel meg.

Ez a 10 éves költségbecslés a tavaly márciusi 411 milliárd dollárról emelkedett 486 milliárd dollárra. A lista élén a lakhatási igények állnak 80 milliárd dollárral, azaz 17 százalékkal, ezt követi a közlekedési igények 74 milliárd dollárral, azaz 15 százalékkal, majd a kereskedelem és ipar 67,5 milliárd dollárral, azaz 14 százalékkal.

SZINYEHUBOV, Oleh
A Harkivi területi kormányzó, Oleh Szinyehubov által közreadott képen egy lakóház romjainál tűzoltók dolgoznak Harkivban 2024. február 15-én, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost
Fotó: Oleh Szinyehubov / Forrás: MTI/AP/Harkivi területi kormányzó

A mostani jelentéshez a háború 2022. februári kezdete és 2023. decembere között eltelt időszakot vették figyelembe.

A háború során mintegy 8400 kilométernyi autópálya, autóút és egyéb országos közút, több mint 200 vasútállomás és 150 vasúti híd sérült meg. A jelentés szerint 2023 decemberében 5,9 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában, belső menekült pedig a 2023 októberi adatok alapján 3,7 millió volt Ukrajnában.

50 ezer orosz harcol Avdijivkáért

Olekszadr Szirszkij ukrán főparancsnok Rusztem Umerov védelmi miniszterrel együtt meglátogatta az Avdijivka környékén harcoló csapatokat, amelyet az ukrán hadsereg szerint 50 ezer orosz katona ostromol.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy az ellenség mélyen behatoljon a területünkre

– mondta Szirszkij.

A balti nemzetek tiltakoznak

Három balti ország diplomáciai tiltakozást jelentett be, miután az orosz rendőrség keresett listára helyezett vezető politikusokat. Észtország, Lettország és Litvánia tisztviselőit „szovjet katonák emlékműveinek lerombolásával“ vádolják, ami az orosz büntető törvénykönyv szerint öt év börtönnel büntetendő.

A listán szerepel Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop államtitkár, Simonas Kairys litván kulturális miniszter, valamint a lett parlament mintegy 60 jelenlegi és volt képviselője.

A három balti állam egykor a Szovjetunió része volt, de mára az EU és a NATO tagjai, és az ukrajnai orosz invázió óta hangosan bírálják Vlagyimir Putyint.

Scholz ígéretet tett

Olaf Scholz kancellár azt mondta, Németország idén és a következő évtizedekben a GDP 2%-át védelemre fordítja.

„Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb védelmi költségvetésünk lesz Európában. Ez így lesz – a biztonság és a megbízhatóság érdekében” – írta az X-en.

SCHOLZ, Olaf
Olaf Scholz német kancellár nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben 2024. február 1-jén
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, hogy Európa növelte védelmi kiadásait, és az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége. A megjegyzések napokkal azután érkeztek, hogy Donald Trump felvetette, hogy Washington esetleg nem védi meg azokat a NATO-tagországokat, amelyek nem költenek eleget.

A német kormány a folyó évben 76,8 milliárd dollárt különít el védelmi kiadásokra rendszeres és speciális költségvetési kiadások révén, a teljes védelmi kiadásainak összege azonban titkos.

Elsüllyedt egy orosz hajó

Ukrán források szerint az orosz Caesar Kunikov partra szálló hajó legénységének legtöbb tagja meghalt, miután több ukrán haditengerészeti drón célba vette és elsüllyesztette.
Andrij Jusov, Ukrajna katonai hírszerzési szóvivője az Ukrinform hírügynökségnek azt mondta, hogy alapos előkészítés, a hajó útvonalának nyomon követése és adatgyűjtés után indították a támadást. A siker azt bizonyítja, hogy az ukránok tanulnak, fejlesztik a taktikájukat és stratégiájukat, és az ilyen akciókat folytatni fogják.

Cameron: már csak az amerikai pénz hiányzik

David Cameron brit külügyminiszter felszólította az amerikai törvényhozókat, hogy szavazzanak az Ukrajnának és más országoknak szánt 95 milliárd dolláros biztonsági segélycsomag mellett. 

Nagy-Britannia bejelentette a következő évi támogatási csomagját. Az Európai Unió bejelentette jövő évi csomagját. És arra buzdítom az Egyesült Államok Szenátusának tagjait, akik ma ezt vizsgálják, szavazzanak a csomagra.

A házelnök ellenáll

Miután az Egyesült Államok Szenátusa 95 milliárd dolláros segélycsomagot fogadott el Ukrajna, Izrael és Tajvan számára, a törvényjavaslatot most a republikánusok által ellenőrzött Képviselőház elé küldik – ahol lényegesen kisebb az esélye a továbbjutásra.
A Képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson ismét jelezte, hogy nem tervezi azonnal napirendre tűzni a szavazást.

„Nem fog minket cselekvésre kényszeríteni a szenátus” – mondta Johnson, megismételve, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi katonai és humanitárius segítségnyújtás minden csomagjának tartalmaznia kell az Egyesült Államok mexikói határának biztonságát célzó intézkedéseket is.

Az orosz elnök Joe Bident látná szívesebben az amerikai elnöki poszton

Oroszország kész együttműködni bármelyik amerikai elnökkel, de előnyösebb lenne számára, ha a hivatalban lévő államfő, Joe Biden lenne ezen poszton, mint Donald Trump korábbi elnök – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televíziónak adott, a Telegramon szerda éjjel közzétett nyilatkozatában.

„Biden” – mondta Putyin, amikor Pavel Zarubin újságíró megkérdezte tőle, hogy Oroszország melyik amerikai elnökkel működne együtt szívesebben.   

„Ő tapasztaltabb és kiszámíthatóbb, a régi formáció politikusa. De bármelyik amerikai vezetővel együtt fogunk dolgozni, akiben az amerikai nép megbízik” – tette hozzá az orosz elnök.   

Biden egészségi állapotáról szólva az orosz vezető megjegyezte, hogy már akkor amerikai hivatali partnere alkalmatlanságáról beszéltek, amikor 2021-ben Svájcban találkozott vele, de ő nem látta ennek jelét. Leszögezte, hogy Moszkva számára nem a jelöltek egészségi állapota, hanem a politikai álláspontja a fontosabb.   

„Úgy vélem, hogy a mai kormányzat álláspontja rendkívül káros és hibás” – nyilatkozott.   

Azt mondta, hogy az amerikai választási kampány egyre nagyobb lendületet vesz, és „egyre élesebb formákat” ölt, megjegyezve, hogy Oroszországnak nem szabad beavatkoznia a folyamatba.   

Nehezményezte, hogy Nyugaton kiforgatták azt, amit a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában az ukrajnai háború okáról mondott.

Nem mondtam, hogy az ukrajnai különleges hadműveletünk megkezdése az Oroszország elleni NATO-támadás veszélye miatt történt

– nyilatkozott.   

CARLSON, Tucker; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz államfő (j) interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool

Rámutatott, hogy Moszkvát a szövetség bővítése és Ukrajna bevonásának lehetősége nyugtalanította, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát.   

„A közvetlen kiváltó oka (a támadásnak) az volt, hogy a mostani ukrán hatóságok teljes mértékben elutasították a minszki megállapodások végrehajtását”

– mondta.   

„Az egyetlen dolog, amit sajnálhatunk, hogy nem kezdtük meg korábban az aktív műveleteket, mert azt feltételeztük, hogy tisztességes emberekkel van dolgunk”

– hangoztatta.   

Úgy vélekedett, hogy a NATO-nak már semmi haszna, semmi értelme azon kívül, hogy az amerikai külpolitika eszköze. Trumpnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az európai országoknak fizetniük kellene az Egyesült Államoknak a védelemért, kijelentette:

Hadd oldják meg ők maguk, ez az ő problémájuk. De gondolom, az ő szemszögéből nézve van benne némi logika. Az európaiak szemszögéből nézve ebben nincs semmilyen logika, és azt szeretnék, ha az Egyesült Államok továbbra is kompenzáció nélkül látná el a NATO megalakulása óta kialakult funkciók egy részét. Ez az ő dolguk.

„Ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy nincs szüksége erre az eszközre, az az ő döntése” – összegezte Putyin.   

Fontosnak nevezte, hogy a nyugati vezetők megismerkedtek a nyilatkozatával, amelyet Carlsonnak adott, aki így közvetítővé vált, ha már közvetlen párbeszédet folytatni nem lehet. Azt mondta, „nem élvezte ki teljesen ezt az interjút”, mivel kemény kérdésekre készült válaszolni, Carlson pedig „más taktikát választott” – „nyugati újságíró létére meglepő módon türelmesnek bizonyult”.   

Nem tartotta kizártnak, hogy Carlsont ezt követően letartóztatják az Egyesült Államokban, ahogy korábban az ausztrál Julian Assange-zsal történt Londonban. Ez szerinte az amerikai újságíró szempontjából „szomorú lenne”, de abból a szempontból valószínűleg jó, „hogy az emberek világszerte ráébredjenek, milyen egy modern liberális-demokratikus diktatúra”.   

Fogytán az ukránok lőszere

Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, hogy egyre több információt kapnak arról, hogy az ukrán csapatok a frontvonalon hamarosan kifogynak a lőszerekből, ami azt jelenti, hogy sürgős segítségre van szükségük.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy tovább várjunk. A tét egyre nagyobb, és a tétlenség költségei is egyre magasabbak, különösen Ukrajnában” – mondta, utalva arra, hogy a Képviselőháznak mielőbb el kell fogadnia azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, ami Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújt segítséget.

Sullivan szerint Joe Biden eltökélt szándéka, hogy a törvényjavaslatot kétpárti alapon átadja a képviselőháznak, és „kihozza a segélyt az ajtón”. 

Ötvenegy brit harckocsi indul meg keletre

Nagy-Britannia 51 db Challenger 2 típusú harckocsit küld Kelet-Európába, hogy részt vegyenek a NATO 90 ezer katona részvételével zajló, Steadfast Defender nevű hadgyakorlatán. A lassan elöregedő tankok többségét vasúton szállítják a Csatorna-alagúton keresztül az Egyesült Királyságból, 12 harckocsit pedig kihoznak a németországi raktárakból. Ezek májusban csatlakoznak a háborús gyakorlathoz, ami 1984 óta a brit páncélos és gépesített erők legnagyobb kiképzési bevetése. A négy hónapon át tartó gyakorlatra számos országban kerül sor, köztük Finnországban, a balti államokban és Lengyelországban. 

Az 1998 óta szolgálatban lévő Challenger 2 harckocsiflotta jelenleg 213 darabból áll, közülük 148-at fejlesztenek fel Challenger 3 változatra egy 800 millió fontos program keretében, hogy 2040-ig szolgálhassanak.

A drónok fele már ukrán

A háború egyik kulcskérdésének nevezte az orosz drónok elleni ukrán képességek kiépítését napi videójában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy párhuzamosan dolgoznak az elektronikus hadviselési és a légvédelmi rendszereken. A meglévő drónrendszerek fele már ukrán gyártmány és fejlesztés, de ugyanilyen fontosak a partnerekkel közös projektek is.

Az elnök szerint a háború után a drónok exportálása, a biztonság adományozása Ukrajna egyik jelentős exportterméke lesz.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. február 14-én az ukrán-magyar határszakaszon 4304 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4457 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában