Közel-keleti konfliktus

2024.04.25. 06:19

A Hamász hajlandó letenni a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás

Az izraeli–palesztin háború 202. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Halil al-Hajja, a Hamász palesztin iszlamista szervezet egyik legmagasabb rangú politikai tisztségviselője interjút ad az Associated Press amerikai hírügynökségnek a törökországi Isztambulban 2024. április 24-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Halil Hamra

Az EP elítélte Irán Izrael elleni támadását, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben

Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a 357 szavazattal, 20 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők aggodalmuknak adtak hangot az eszkaláció és a regionális biztonságot fenyegető veszély miatt. 

Támogatásukról biztosítják Izrael és polgárainak biztonságát, és elítélték a libanoni Hezbollah és a jemeni húszi lázadók által az iráni támadás előtt és alatt a Golán-fennsík és más izraeli területek ellen egyidejűleg végrehajtott rakétakilövéseket. Sajnálatukat fejezték ki a szíriai fővárosban, Damaszkuszban április 1-jén Irán konzulátusa ellen elkövetett, Izraelnek tulajdonított támadás miatt. Az állásfoglalás ezzel összefüggésben emlékeztet a diplomáciai és konzuli kirendeltségek sérthetetlensége elvének fontosságára, amelyet - mint kiemelték - a nemzetközi jog értelmében minden esetben tiszteletben kell tartani. 

Az EP-képviselők a helyzet elmérgesedésének elkerülésére és önmérsékletre szólítottak fel.

 Üdvözölték az Európai Unió azon döntését, hogy kiterjeszti az Iránnal szemben hozott szankciókat, és a megszorító intézkedések sürgős bevezetésére szólítottak fel. Szorgalmazták továbbá, hogy az EU vegye fel a terrorista szervezetek uniós listájára az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát és a Hezbollahot. 

Felszólították Iránt, hogy tegyen eleget a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó megállapodás, hivatalos nevén az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) szerinti kötelezettségeinek. 

Elítélték továbbá, hogy Teherán túszdiplomáciát alkalmaz, azaz külföldi állampolgárokat tart fogva alkualapként, és sürgették az EU-t, hogy dolgozzon ki stratégiát ennek ellensúlyozására. 

Április 14-re virradóra Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki a zsidó állam felé, az eszközöket szinte kivétel nélkül még a levegőben elfogta és megsemmisítette az izraeli légvédelem. A lehulló törmelékektől egy gyerek sérült meg súlyosan, illetve kisebb károk keletkeztek a Nabatim légibázison. Irán jogos önvédelemnek nevezte a támadást, válaszul arra a két héttel korábbi légicsapásra, amelyet Teherán szerint Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
 

Brüsszel: egy izraeli légicsapásban életét vesztette egy belga segélyszervezet munkatársa

Életét vesztette a gázai Rafah palesztin várost érő egyik izraeli légicsapásban egy belga segélyszervezet 33 éves munkatársa és annak 7 éves kisfia – jelentette be Caroline Gennez belga fejlesztési miniszter csütörtöki sajtóközleményében.

Mély szomorúsággal és elszörnyedéssel értesültünk Abdallah Nabhan kollégánk és hétéves fia, Dzsamál haláláról, akik szerda este vesztették életüket, miután az izraeli hadsereg légicsapást hajtott végre Rafah keleti részén

– írta a miniszter.

A közlemény szerint Abdallah Nabhan az Enabelnél, a belga szövetségi kormány fejlesztési ügynökségénél állt alkalmazásban, és egy kisvállalkozásfejlesztési projekt keretében tevékenykedett a Gázai övezetben.

A miniszter hozzátette, hogy a légicsapásban, amely összesen hét ember életét követelte, munkatársuk apja, bátyja és hatéves unokahúga is életét vesztette. A támadás egy házat ért, amelyben 25 ember tartózkodott, főként olyanok, akiket a Gázai övezet más részeiből telepítettek ki az izraeli erők hadműveleteit követően.

A polgári infrastruktúra és az ártatlan civilek elleni bombázások ellentétesek a nemzetközi humanitárius joggal és a háborús törvényekkel. Az izraeli kormányt nyomasztó felelősség terheli

– hívta fel a figyelmet Caroline Gennez.

Jean Van Wetter, az Enabel igazgatója közleményében úgy vélte: Izrael durván megsértette a nemzetközi humanitárius jogot.

Elfogadhatatlan, hogy mindez már régóta így megy, és büntetlenül marad. Tragikus, hogy ártatlan civilek esnek áldozatul ennek a konfliktusnak. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy véget vessünk az erőszaknak

– hangsúlyozta.

Izraeli tank járőrözik a Gázai övezet határán 2024. április 25-én
Fotó: Atef Szafadi / Forrás: MTI/EPA

Hamász-képviselő: a szervezet letenné a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás

A Hamász palesztin terrorszervezet hajlandó letenni a fegyvert és hagyományos politikai párttá alakulni, ha megvalósul a kétállami megoldás – jelentette ki a szervezet egyik legmagasabb rangú politikai tisztségviselője az AP amerikai hírügynökségnek.

A csütörtökön megjelent interjú szerint Halil al-Hajja azt mondta, az iszlamista fegyveres csoport hajlandó beleegyezni ötéves vagy annál is hosszabb tűzszünetbe Izraellel, és letenné a fegyvert és politikai párttá alakulna át, ha az 1967 előtti határok között független palesztin állam jöhetne létre.

A Hamász megalakulása óta mind ez idáig elutasította Izrael Állam elismerését.

A tűzszüneti és a fogolycseréről folytatott tárgyalásokon a Hamászt képviselő Hajja arról is beszélt, hogy a szervezet szeretne csatlakozni a rivális Fatah vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezethez, aminek révén egységes kormányzatot szeretne Gázában és Ciszjordániában.

A palesztin vezető szólt arról is, hogy a Hamász elfogadja „egy teljesen szuverén palesztin állam megteremtését Ciszjordániában és a Gázai övezetben, továbbá a palesztin menekültek visszatérését a nemzetközi határozatokkal összhangban”, Izrael 1967 előtti határai mentén. Amennyiben ez megtörténik, a csoport katonai szárnya feloszlik – jelentette ki.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megszállók ellen harcolók, amikor elnyerték saját államukat, jogaikat és függetlenek lettek, mit tettek? Politikai párttá váltak, fegyveres erőik pedig nemzeti hadsereggé alakultak át” – fejtette ki Hajja.

Mindezek ellenére a Hamász hivatalos politikai programja továbbra is azt tartalmazza, hogy a szervezet „elutasít minden más megoldást Palesztina teljes felszabadításán kívül a folyótól a tengerig”, ami a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti teljes területet jelenti.

Izrael és a Rámalláhban, a Fatah irányításával működő Palesztin Nemzeti Hatóság egyelőre nem reagált Hajja szavaira. Az izraeli vezetés a 2023. október 7-i terrortámadást követően megfogadta, hogy eltörli a Hamászt a Föld színéről.

Hajja a háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy Izrael a „emberéletben és harcászatilag” a Hamász képességeinek nem több mint 20 százalékát pusztította el. „Ha nem tudnak végezni velünk, akkor mi a megoldás? Meg kell állapodnunk” – hangoztatta Hajja.

A Hamász-vezető szerint a szervezet nem tudja pontosan, hogy még hány izraeli túsz van életben a Gázai övezetben, de nem enged abból, hogy az izraeli erők teljes kivonását és tartós tűzszünetet követel az elengedésükért cserébe.

A tűzszüneti és a fogolycseréről folytatott tárgyalásokon a Hamászt képviselő Al-Hajja közölte, hogy a Hamász tartós tűzszünetet kötne Izraellel, letenné a fegyvert és politikai párttá alakulna át, ha független palesztin állam jöhetne létre az 1967 előtti határok között
Fotó: Halil Hamra / Forrás: MTI/AP

„Ha semmi nem garantálja, hogy véget ér a háború, miért adnánk át a foglyokat?” – tette fel a kérdést Hajja, majd arra is kitért, hogy a Hamász a palesztinokon kívül semmilyen más fegyveres jelenlétet nem hajlandó megtűrni az övezetben, sem szárazföldön, sem a tengeren, és minden ilyen haderőt megszállónak tekint.

Többeket őrizetbe vettek a rendőrök Texasban az Izrael-ellenes egyetemi tüntetés felszámolásakor

A Texasi Egyetemen a rendőrség határozottan fellépett a tüntetőkkel szemben Austinban szerdán, és többeket őrizetbe vett.

Az Izrael ellen tüntető csoport élőláncot formálva próbálta megakadályozni a hatóságot az egyetem területén nem engedélyezett gyülekezés feloszlatásában, amelyben lovas rendőrök is részt vettek.

Lovasrendőrök szétoszlatják az Izrael-Hamász háború ellen tiltakozó palesztin-barát tüntetést a Texasi Egyetemen, Austinban 2024. április 24-én
Fotó: SUZANNE CORDEIRO   / Forrás: AFP

Greg Abbott, Texas kormányzója világossá tette, hogy a hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik nem távoznak az egyetemi területről. A republikánus politikus úgy fogalmazott, hogy az antiszemitizmust Texas nem fogja tolerálni, és közölte, hogy az ilyen tevékenységben részt vett diákokat kizárják az állam közfinanszírozott egyetemeiről, főiskoláiról, és az érintetteknek börtönben a helyük.

A tüntetők azt követelték, hogy az egyetem szakítsa meg a kapcsolatokat Izraellel, amelyet népirtással vádolnak.

Szerdán a Dél-Kaliforniai Egyetemen erőszakos jelenetek is lejátszódtak, amikor az intézmény hatósági szerepkörben intézkedő biztonsági szolgálata próbálta felszámolni a tüntetést, és őrizetbe venni a hangadókat. A demonstrációban több százan vettek részt.

Szerdai összesítések szerint az eltelt egy hétben az Egyesült Államok 50 legnagyobb egyeteméből több mint 25 intézményben szerveztek palesztinpárti diákcsoportok tüntetéseket, a legtöbbet az ország északkeleti partvidékének egyetemein, valamint Kaliforniában.

Szerdán New Yorkba, a Columbia Egyetemre látogatott Mike Johnson, a képviselőház elnöke a zsidó diákok melletti támogatás jeleként, és az intézmény rektorának lemondását sürgette. Egyben amiatt bírálta az egyetemi vezetőket, hogy engedték odáig fajulni a helyzetet, amelyben „a félelem és megfélemlítés átveszi az uralmat a szólásszabadság, valamint a vélemények szabad cseréje és a vallás szabad gyakorlása felett”. A republikánus politikus szorgalmazta, hogy a tüntetés felszámolására akár a Nemzeti Gárdát is bevessék, amennyiben az nem szűnik meg. Mike Johnson beszédét a palesztinpárti tüntető fiatalok többször félbeszakították.

A Texasi Egyetemen a rendőrség határozottan fellépett a tüntetőkkel szemben Austinban
Fotó: Suzanne Cordeiro / Forrás: AFP

A Fehér Ház szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján a Columbia Egyetemen történteket „gonosznak” mondta, és hangsúlyozta, hogy „amikor fizikai megfélemlítés történik, és groteszk, antiszemita megjegyzések hangzanak el, azt el kell ítélni”. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök fontosnak tartja a szólásszabadságon alapuló vitát, valamint a diszkriminációtól mentes egyetemi közeget, de a tüntetéseknek békésnek kell maradniuk, és a diákok biztonságát nem fenyegetheti veszély.

Közleményben ítélte el az Egyesült Államokban folytatódó Izrael-ellenes tüntetéseket az izraeli miniszterelnök szerdán. Benjamin Netanjahu a történteket ahhoz hasonlította, ami a németországi egyetemeken történtek az 1930-as években. Sürgette a folyamat megállítását, valamint a zsidóellenesség egyértelmű elítélését, ami véleménye szerint jelen esetben nem történt meg.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában