Nem derűlátóak a baranyai vállalkozások

Az áprilisi kamarai konjunktúrafelmérés Baranya megyei adatai egy tipikus tavaszi eredményt tükröznek, néhány figyelmeztető eltéréssel. Ilyenkor a vállalkozások helyzetét szemléltető mutatók az előző őszi időszakhoz képest alacsonyabbak, a következő hat hónapra vonatkozó várakozásaik viszont általában jobbak. Mivel az összesített konjunktúramutatót kizárólag a várakozások határozzák meg, a tavaszi értékek általában jobbak az őszieknél. Néhány kivétel azonban mindig adódik, ami nem várt eredménnyel járhat. Ez következett be az idén tavasszal is.

A Baranya megyei összesített konjunktúramutató az elmúlt tíz évben szinte mindig az országos és a regionális mutató értéke alatt volt. A 2009-es válság óta a különbség jelentősen növekedett, ami a megye helyzetének relatív leszakadását jelzi. Mivel Baranya mutatójának az értéke az elmúlt két felmérés során csökkent, a jelzett folyamat folytatódott. A régió, de különösen Baranya megye leszakadását utólag a statisztikai mutatók is alátámasztják. A KSH adatai szerint 2014-ben a bruttó hazai termék (GDP) nominális értéke mindössze 3,87%-kal haladta meg a válság előtti 2008-as szintet. Hat év alatt Baranya megye értéke növekedett a legkisebb arányban. Az országos átlag javulása ebben az időszakban 19% volt. Győr-Moson-Sopron, Vas, valamint Bács-Kiskun megyében 30%-ot meghaladó változás volt. A Dél-Dunántúl 13%-os növekedését Tolna 24 és Somogy 16%-os gyarapodása biztosította.

Az összesített megyei konjunktúramutató értékének csökkenését a rendelésállomány várható visszaesése okozta. A részletes elemzés szerint az 50% feletti exportaránnyal rendelkezők számolnak a legnagyobb mértékű visszaeséssel, akiknek az áprilisi rendelésállománya az októberinek a felét sem érte el.

Az összesített mutató további három elemének értéke az októberi visszaesést követően ezúttal emelkedett. A gépberuházást tervezők aránya arányának minimális javulása azonban még nem jelenti a versenyképesség általános javulását. Az építési beruházást tervezők aránya változott a legnagyobb mértékben. Ennek ellenére még mindig ez a mutató áll a legalacsonyabb szinten, ami jelzi, hogy a válság idején elmaradt munkák pótlását csak kevesen kezdik meg. Alig javult a vállalkozások várható üzleti helyzetének mutatója, melynek negatív értéke szerint még mindig sokkal többen számolnak a helyzetük rosszabbodásával, mint annak javulásával.

A további tényezők közül javulás figyelhető meg a kapacitáskihasználással, a foglalkoztatással és a jövedelmezőséggel kapcsolatos várakozások tekintetében. Ezzel szemben visszaesés következett be a tényleges jövedelmezőség, valamint a belföldi és exportértékesítés területén is. Tetézi a bajt, hogy a csökkenés mellett ezeknek a mutatóknak az értéke is negatív, így a technológia- és termékfejlesztés pénzügyi feltételei sem biztosíthatók. Ez pedig a további leszakadást vetíti előre.

A vállalkozások egyes csoportjaira vonatkozó elemzés is hasonló nehézségeket mutat. Az értékesítési irányok alapján végzett vizsgálat a hazai piacon értékesítők javuló, de rossz helyzetéről, és a többségében exportálók romló helyzetéről szól. Stabil képet csak a mindkét piacon értékesítők mutatnak, arányuk azonban alig éri el a 15%-ot.

A létszám kategóriák szerinti vizsgálat sem ígér kedvező változást. A legnagyobb csoportot képező mikro vállalkozások helyzete a 2012-es válság óta ugyan javult, de még mindig nagyon rossz. A kisvállalkozások valamivel jobb pozíciója az elmúlt egy évben romlott. A közepes vállalkozások helyzete a 2015 tavaszi visszaesést követően újra javult. Ezzel a legjobb helyzetben levő csoportnak számítanak.

Az ipari ágazathoz tartozó vállalkozások mutatója 2014 tavasza óta hullámzó, jelentős visszaesések és javulások mellett a többi ágazat szereplőinél jobb eredménnyel rendelkeznek. Többszöri „pokoljárás után” újra javult az építőipari szervezetek mutatója, ez azonban csak a várakozásaik nagyfokú javulásából adódott. A tényleges helyzetre vonatkozó mutatók alacsony szintje és romló tendenciája nem alapozza meg a várakozásaikat. A kereskedők pozíciója 2012 és 2014 között folyamatosan javult, azóta stagnál. A szolgáltató szervezetek helyzetének javuló tendenciája 2015 októberében megváltozott, azóta jelentős visszaesés következett.

Az áprilisi konjunktúrafelmérés adatai alapján valódi komoly áttörésről nem adhatunk számot. De olyan súlyos méretű visszaesésről sem, ami egy újabb válság közeledését jelezné. A megye gazdaságának helyzete továbbra is „szürke”, ahol csak kisebb eredmények színesítik a képet, és néhány negatív változás a ború veszélyét jelzi.