Új kezdetek

Van valami különös varázsa a virágokba öltöztetett iskolafalaknak, a tavaszi szél bátorító zúgásának, a fehér ingeknek, amelyek a ballagásokat kísérik. Sokan óvodából, általános iskolából is ballagnak, de a legnagyobb súlya az érettségi előtt állók búcsúzásának van. Mondhatjuk a felnőtt élet indulásának, de tudjuk, a felnőtté válás sokkal inkább folyamat, mint pontszerű esemény. 

De az új kezdet ígérete mégis itt a legmélyebb, a legtisztább, a legszédítőbb. A tizennyolc éves fiatal előtt még valóban ott az egész élet, megannyi lehetőséget, s nem kevés bizonytalanságot rejtve. Bár jogilag felnőtté váltunk, sok év kell még ahhoz, hogy eligazodjunk az élet ösvényein, melyeket egészen talán soha nem ismerhetünk ki. 

Egy ballagó azonban mégis magában hordja már annak csíráját, amilyen felnőtté válik. Olyan életeseményeken, kihívásokon és élményeken van túl iskolája kapujában állva, amelyek egész hátralévő életét és gondolkodásmódját meghatározzák majd. 

Az érettségire készülő fiatalok innentől egyre inkább megérezhetik döntéseik súlyát és felelősségét. Az iskola élményektől, virágoktól és a „Gaudeamus igitur” dallamától megtelt falainak emléke azonban mindig elkíséri útjukon a ballagókat, emlékeztetve őket a visszatekintve mindinkább felhőtlennek tűnő diákkorra és arra, hogy az életben, bármin megyünk is keresztül, mindig nyílnak majd előttünk új lehetőségek, új kezdetek – csak észre kell tudnunk venni őket.