Már csak egy napig lesz nyitva a híres belvárosi borozó

A minap egy este egy láthatatlan köpönyeggel bevonultunk a Papucsba, kíváncsiak voltunk, hogy pár nappal a zárás előtt milyen is a hangulat itt. Meglepődve tapasztaltuk, hogy egy olyan helyre csöppentünk, ahová mindenki emlékezni jár. Lehet, hogy a fiataloknak ez ma még semmit sem mond, de idővel talán igen. Kötődnünk kell valakihez, valamihez – család, iskola, iskolatársak, barátok –, akár még egy szórakozóhelyhez is.

Az üresen maradt asztalok köré idővel, este hét körül, egyre több és több törzsvendég érkezett. Volt, aki középiskolás osztálytársával találkozott, vagy az egyetemről érkezett. Az egyik legérdekesebb az a külföldön dolgozó férfi volt, aki rokonaival tért be egy igazán jó forralt borra. Mint mondta, máshol is ittak már, de ez más. Lehet, hogy csak a hely szelleme, lehet hogy az alaprecept, ki tudja. Mindenesetre nem szeretett volna úgy visszamenni a messzi idegenbe, hogy erre a helyre még egyszer be ne tért volna.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Alig változott valami a kis borozóban a hosszú évek alatt
[/caption]

A mese meglepetésünkre tovább folytatódott, lassan csordogálva újabb emberek érkeztek, és mindenkinek volt egy-egy története. A legszebb volt talán, amikor az egyik vendég arról mesélt, hogy ismerőse évtizedekkel ezelőtt elhelyezte a borozó falán egyik gyerekkori fényképét, majd később, mikor egyetemista lett, újra betért és titokban a kép hátuljára ráírta a mobilszámát. A napokban az ismerős – egy ötven év körüli hölgy – újra benyitott a borozóba, és a vendégseregnek elmesélte a kép történtet. Az elején mindenki kételkedett, de aztán leemelték a képet, megfordították, megcsörgették a számot, és láss csodát, a mobil megszólalt.

Az embereknek szükségük van olyan helyekre, terekre, ahol beszélgethetnek, ismerkedhetnek, emlékezhetnek. Ez a hely ilyen volt.

Az év végén lejár a Káptalani borozó bérleti szerződése

A város ikonikus borozója, a Papucs idén december 31-én bezár. A Káptalan utcában található ivót sok-sok ember ismeri, fiatalok, egyetemisták törzshelye volt, egy-egy buli előtt itt melegítettek, vagy éppen csak egy jó nagyszelet zsíros kenyérért ugrottak be.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Sokan álltak a régi malomkő mellett az évtizedek során
[/caption]

A mostani bérlő, a Papucs Facebook-oldalán a napokban azt írta: „A borozó teljes felszerelése, bútorzata, dekorációja (hordók, asztal , pad, szék, pult poharak, mércék, malomkő) mind-mind eladó.” Megkerestük a Pécsi Egyházmegye sajtóosztályát, hogy mi lesz a borozó sorsa. Az egyházmegye közleményében azt válaszolta, hogy a Káptalani borozóval kapcsolatban nincs fejlemény. A Székeskáptalan és a Papucs közötti bérleti szerződés év végéig érvényben van. Az ingatlan csak ennek a szerződésnek a lejárta után kerül a Pécsi Egyházmegye tulajdonába.