Sok gazdája van az „elkúrtuk” dossziénak

Hogy világszerte hányan is ülnek a börtönökben ártatlanul, arról csak becsléseink lehetnek. Érthető, hiszen mely ország rendőrsége, igazságszolgáltatása dicsekszik szívesen a saját melléfogásaival. A móri ügyben oly sokszor és oly magabiztosan nyilatkozó rendőrök most jobbára hallgatnak. Ezt teszi a vádhatóság is, a bíróság is. Miközben egyre biztosabb: nem az igazi tettesek vannak rács mögött az öt évvel ezelőtti vérengzés kapcsán.

 Emlékezzünk csak... A magyar kriminalisztika története talán legbrutálisabb bűncselekményét felderíteni igyekvő rendőrök Stan és Pan kivételével szinte minden párost megneveztek lehetséges tettesként. Még véget sem ért a helyszínelés, amikor már keresni kezdték Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot, majd a egészen a közelmúltig kitartottak a Kaiser-Hajdú ketős mellett. Most, fél évtized után, végre remény van arra, hogy az igazi duót juttassák rács mögé.

 Mellesleg Kaiserék még szerencsések is, hiszen viszonylag hamar tisztázódhat a szerepük. Voltak, akik ennél jobban megfizették a pancser munka árát. Az elbaltázott esetek között itt van mindjárt a Burka testvérpár ügye. Az ártatlanul leült hét évet vajon meg lehet-e fizetni 45 millióval? S visszaadhatja-e valaki Pusoma Dénesnek az életét? A roma férfit gyilkosság miatt ítélték el, s már javában töltötte büntetését, amikor kiderült: az idős asszonyt nem ő ölte meg. Noha szabadon engedték, rövidesen felakasztotta magát.

Ismertem egy Kirják nevű embert is. Szülővárosomban, Martfűn élt, s

"Inkább eggyel több bűnös szabadlábon, mint eggyel több ártatlan a börtönben"

mint ott szinte mindenki, a Tisza Cipőgyárban dolgozott. Ő arról volt híres, hogy az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején hosszú éveket ült ártatlanul. Nők megölésével és megerőszakolásával vádolták meg és ítéltk el. S még akkor sem engedték el, amikor a gyilkosságsorozat folytatódott. Később meglett a valódi elkövető, fel is akasztották. Martfűn azt beszélték, Kirják kapott százezer forintot. Tizenegy évért.

A Heves megyei Karácsondon három évtizeddel ezelőtti, nyereségvágyból elkövetett kettős gyilkosság ügyével is foglalkoztam. A párját ritkító per folyamán a vádlottat, Ebneth Simont háromszor ítélték halálra, de az ítéletet mindannyiszor hatályon kívül helyezték. Negyedik nekifutásra felmentették. Ártatlan volt-e vagy sem, máig nem tudni. A kötéltől mindenesetre csak lépések választották el.

Mivel a halálbüntetést idehaza is eltöröltük, Kaiseréket a bitófa nem fenyegette. Meg másokat sem, akik esetleg rosszkor voltak rossz helyen. Amúgy meg nem az a baj, hogy rendőri-ügyészi-bírói munkának is megvannak a maguk „orvosi műhibái”. Ez benne van a pakliban. De jó lenne tudni, hogy egy súlyos melléfogás nem fut végig akadálytalanul a rendszeren. A korrekció legkisebb esélye nélkül.