Valahogyan meg kell fékezni a közveszélyes száguldozókat

Jusztin Levente

Lassan tíz éve rendelkezem jogosítvánnyal, öt éve vagyok sofőrként tagja a baranyai utak forgalmának. Nem számít nagy rutinnak, ám mindig elcsodálkozom, mik történnek az utakon.

A gyorshajtókkal találkozom rendszeresen, akik úgy viselkednek, mint egy autóversenyző. Minden méter számít, emiatt pedig olyan előzésekbe kezdenek, hogy csak izgulok értük, baleset nélkül le tudja mindenki reagálni a rengeteg veszélyt tartogató manővert.

A Speedmarathon nevű rendőrségi programot abszolút hasznosnak vélem. Tényleg sok olyan esetről hallottam, ahol a gyorshajtók közvetlenül vagy közvetetten voltak egy nagyobb baleset okozói, sokszor azokat ijesztik meg, akik haladnak a szabályoknak megfelelően Baranya útjain. A kanyargós utak és a rosszul megválasztott sebesség bármikor gondot okozhat, főleg ha az időjárási viszonyok sem megfelelőek, ez pusztán figyelem kérdése. Sokszor eszembe jut ilyenkor egykori oktatóm szavai, ami felhívja a figyelmet a rutinból vezetés veszélyeire, a gyorshajtás pedig bizonyíték arra, ha valaki így vezet.

A program napján általában a figyelt szakaszokon a közlekedő autók 98%-a betartja az előírt sebességeket. A rendőrség oldalán is nyilvános a lista, hol mérnek. Így biztos, hogy mindenki be fogja ott tartani a szabályokat, de nem azért, mert szabályosan akar közlekedni, szimplán a büntetést szeretné megúszni.

Mindenki döntse el saját maga, miért éri meg gyorsan közlekedni – ha megéri.