Kultúrtörténeti kiállítás a Pataky Galériában

"A Casinó Kőbánya egyik legelegánsabb épülete volt. A kőbányai polgárság találka helye. Szinte naponta megfordultak az épületben. Volt benne színházterem, kávéház és vendéglő, 600 kötetes könyvtár. Itt gyakran egy fekete és szivar közben olvasgattak, kártyáztak az emberek. A Casinót a polgárság támogatásából tartották fenn. Volt elnöke, titkára, tagjai és pártoló tagjai. Gyakran előfordult, hogy külön színtársulatot hívtak meg egy-egy hétvégére…"(Csernus Lukács Lajos visszaemlékezése)

"Pest-kőbányai liget-részvénytársaság cimen 1847-ben egy társulat alakult, mely céljait az alapszabályok 2. §-ában a következőleg körvonalazta: ezen társaság oly célra egyesült, hogy a szabad. kir. Pest városától a kőbányai szőllők nyugati részén fekvő s árverés utján szerzett telken ligetet, mint nyilvános mulatóhelyet létesitsen, ott a bormérési, kávéházi és egyéb jogokat gyakorolja, valamint a megkivántató vendéglő épületeket is felállitsa; e mellett azonban egyszersmint a társaságnak anyagi hasznot is eszközöljön.”

A társulat a szükséges terület megszerzése végett a városi hatósághoz fordult, mely méltányolván a közcélú törekvést 1847. évben a kőbányában 42 holdnyi városi területet, holdját 20 pengő forintjával, oly kikötéssel engedett át, hogy a terület csakis nyilvános mulatókert létesítésére használható és ezen céljától soha el nem vonható…” (Dausz Gyula: Kőbánya múltja és jelene) 1879-ben a terület a fásítások következményeként a Liget telek nevet kapta.

Casino története

1869-ben megalakul az Első Magyar Sertéshízlaló Részvénytársaság, 1879-ben minden idők egyik legnagyobb forgalmát bonyolítják le a kőbányai hizlalókban: az itt megforduló sertések összértéke 50-80 millió korona között mozgott. A virágzó bortermelést felváltotta az ipar térhódítása. A szőlőhegyeken gyárak épülnek. (1913-ban 77 nagyobb gyár működött Kőbányán.)

1879-ben megalakította a Casino Társaságot az a tehetős nagypolgári polgári réteg, melynek tagjai társadalmi és gazdasági okból napi kapcsolatban álltak egymással.

1889-ben Brein Ferenc építőmester vezetésével, közadakozásból felépült a Kőbányai CASINO. (Az építész munkáját dicséri a Csősztorony is.)

Az utcai üzlethelyiségben kezdetektől, a Fáczányi Patika (Kőbányai első patikája), valamint a CASINO Kávéház, 1920-tól, az 1893-ban alapított Kőbányai Takarékpénztár Rt., s végül pedig 1957-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kőbányai főkönyvtára kapott helyet.

A XIX-XX. század fordulóján, a CASINO több mint tíz egyletnek adott helyet. A leghíresebbek: Humanitas Jótékonysági Egylet, I. Kőbányai Lövész-, Betegsegélyző és Temetkezési Egylet, Kőbányai Ifjúsági Kör, Műkedvelők Köre, Kőbányai Football Club, Teke Club, Kőbányai Hockey Club, Tennis Club.

Jelentős társadalmi szerepet töltött be a Kőbányai kör, az 1848-as Függetlenségi Kör, és a Kőbányai dalárda is. Ez utóbbi a Mázsa téren hajdan álló Welner Szállodában tartotta összejöveteleit.

A CASINO az egyleti, és kulturális élet mellett a sportnak is otthont adott. Az épület alagsorában működött Budapest második legkorszerűbb kétsávos tekepályája. Tekecsapata pedig, melyet a Kőbányai Takarékpénztár tartott fenn, a magyar bajnokság II. osztályában szerepelt. 1905 februárjában nyitotta meg kapuit a CASINO jégpályája, húsvétkor, pedig a „tennis” pályája.

A CASINO választmánya nemcsak tagjainak szórakoztatásáról, hanem a kőbányai lakosokról is gondoskodott: felemelte szavát a közbiztonság, a közvilágítás, az oktatás, az iskolaépítés, az egészségügyi ellátás javítása érdekében. Zártkörű rendezvényei mellett nyilvános előadásokat is szervezett, könyvtárat tartott fenn.

A kiállítás célja, hogy emléket állítson a Kőbányai CASINO-nak, az egyleteknek, egy letűnt, dicső kornak.

A tárlat a CASINO fénykorát próbálja felidézni. Az összegyűjtött tárgyak, fotók a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény archívumából, Csernus Lukács Lajos úr, és más családok magán-gyűjteményéből származnak. Az épület belső fotóit Herpay Gábor fotóművész készítette 1975-ben, az épület felrobbantását megelőző napokban, melyekből restauráltuk a feltételezett korabeli állapotokat.

A kiállítást Buzás Kálmán szerkesztette.
Teadélután: minden nap.
A Pataky Művelődési Központ honlaját itt tekintheti meg.

A kiállítás 2005. március 4-ig, vasárnap kivételével 14-18 óráig díjtalanul látogatható.

-->