Ebédet is választhatunk a pécsi vásárcsarnokban

Negyven évvel ezelőtt decemberben nyílt meg a pécsi vásárcsarnok a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Igaz az ünnepélyes átadója 1980. januárjában volt, ám az akkori városvezetés úgy gondolta, hogy az ünnepekre megajándékozzák a pécsieket, így karácsonykor ideiglenesen kinyitották a vásárcsarnok kapuit.

Jelenleg négy kolbászsütő és két lángosos működik a vásárcsarnok területén. A déli bejáratnál két kolbászsütő található, mivel ezek a helyiségek nagyobbak, mint a keleti részen lévők, talán ezért árusítják itt egy kicsit drágábban az ételeket. A hagyományos rántott gomba, karfiol, halfilé, hekk, ponty mellett, azért különlegességeket is találtunk, például rántott nyelvet, sült oldalast. Az ételeket súlyra adják, például 10 deka véres hurka 240 forintba kerül. Ha e mellé kenyeret, savanyúságot, mustárt veszünk, pár száz forinttal megdobja az étel árát.

Az egyik büfénél szóba elegyedtünk egy középkorú hölgg­yel, aki 30 éve szolgálja ki a vevőket. Mint elmondta, a kilencvenes években az átmulatott bulis éjszaka után itt reggeliztek hajnali ötkor az egyetemisták és főiskolások, azonban ma már csak elvétve tévednek be.

– Nem tett jót a büféknek, hogy rendőrségi hír lett abból az esetből, amikor egy egyetemistára rendőrt hívott az egyik biztonsági őr, mert a véleménye szerint randalírozott a fiatal. Az esetnek híre ment az egyetemen, hogy miként bánnak a fiatalokkal, ezért inkább más helyet kerestek a diákok, de mostanában ismét visszaszállingóznak – összegezte a forgalmat a vendéglátós hölgy.

Az eladók azt is elmondták, hogy főleg a középkorosztály és a idősebbek fordulnak meg náluk, de vannak visszatérő vendégek is. És hogy a kínálat miként változott? A szokásos sajtos, tejfölös lángos mellett megjelent a virslis, lekváros is. Kiderült volt olyan „ínyenc” vásárló, aki a lángosra: sajtot, tejfölt és lekvárt kért egyszerre, de többen rendszeresen itt is ebédelnek.

Hárman is jóllaktunk két menü árából

Ha már ottjártunk, és számba vettük a kínálatot, úgy gondoltuk, éhesen azért mégsem távozhatunk. Egy kisebb kolbászt, májas, véres hurkát, két szelet kenyeret és savanyúságnak uborkát vásároltunk fejenként. Ez összesen 2500 forintba került, ami gyakorlatilag egy belvárosi étteremben két menü árának felel meg, igaz ott leülhetünk az asztalhoz. Nekem, a kolbász ízlett a legjobban, ami enyhén csípős volt, fotóriporterünk, Laufer László, a májas hurka mellett tette le a voksát, a majorannás fűszerezése miatt. Mészáros Rita kolléganőm nehezen tudott dönteni, de ha már rangsorolni kell, akkor a kolbászt említette első helyen. Az eladótól azt is megtudtuk, alkoholt soha nem árultak, alkoholmentes sörrel ugyan próbálkoztak, de az nem fogyott.