Eloszlatjuk a félreértéseket

2023.10.12. 20:00

Vadgázolások: a felelősség terén nem hozott változást az új szabályozás

Téves információk jelentek meg a vadgázolással kapcsolatos jogszabályok változásáról – hangsúlyozta lapunknak dr. Visegrády Zoltán. A pécsi ügyvéd kiemelte, hogy a vadelütésekhez kapcsolódó felelősség terén nem jelent változást az új kiegészítő értelmező jogszabály.

Balikó Gergely

Forrás: MW

A jogász a Dunántúli Napló érdeklődésére az ilyen fals értelmezések közé sorolta, hogy bármilyen vadgázolás esetén sem köteles megtéríteni a vadásztársaság a gépjárműben keletkezett kárt, sőt az elütött vad kárát fogja követelni a sofőrön vadászatra jogosult.

Dr. Visegrády Zoltán a helyzet jogi hátterét megvilágítva közölte, hogy a jogalkotó a már korábban rögzült bírói gyakorlatot emelte át jogszabályi szintre, azonban az eredeti jogszabályi háttér maradt. Ez pedig a következő: a polgári törvénykönyv (ptk.) szerint fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül az autóvezetés és a vadászat is. A ptk. szerint a veszélyes üzemek találkozása az üzembentartók közös károkozásánál felmerülő szabályok az irányadóak – magyarázta.

A konkrétumok szintjén ez azt jelenti, hogy egy vadgázolás esetében az autóvezető és a vadászatra jogosult tevékenysége során merült-e fel felróhatóság vagy rendellenesség – ismertette.

Mint kifejtette, felróhatóságról akkor lehet beszélni, ha valamelyik fél tevékenységének közvetlen következménye a vad elütése. Például - mutatott rá az ügyvéd - az autós a megengedett sebességet túllépi vagy járműve műszaki vizsgája lejárt. A vadászatra jogosult esetében pedig, ha társas vadászaton a közút felé terelik a vadakat, vagy etetőt, itatót létesítenek a közút közelében és így növelik a balesetveszélyt.

Dr. Visegrády Zoltán úgy folytatta: a rendellenesség pedig egy körülmény, ami nem közvetlenül az érintett felek tevékenysége miatt alakul ki, de ahhoz szorosan kapcsolódik. Például, ha kijön egy őz az autóútra és a sofőr meg tudna állni, de nem jó féke és így bekövetkezik a baleset. Vadászati oldalról ilyen rendellenességnek tekinthető társas vadászaton a hajtásiránnyal szembe visszatörő vaddisznó, amelyik az útra téved – részletezte.

Hozzátette: a kártérítéssel kapcsolatos szabályok szerint mindkét üzembentartó felróhatóságuk arányában köteles a másik félnek megtéríteni a kárt. Ha ez nem állapítható meg, a kárt az köteles megtéríteni, akinek tevékenységi körében felmerül a rendellenesség. Ha ez mindkét félnél fennáll, akkor mindenki a saját kárát viseli – emelte ki.

A mostani változás lényege, hogy a vadászati törvény egy olyan bekezdéssel egészült ki, miszerint nem minősülhet a vadásztársaságokkal szemben felróható magatartásnak vagy rendellenességnek a vad természetes mozgása. Tehát, ha az táplálkozásával vagy szaporodásával összefüggő mozgása miatt jelenik meg a közúton. „Ez teljesen logikus rendelkezés a jogalkotó részéről” – fogalmazott dr. Visgrády Zoltán jelezve: a vadgazdálkodóknak a vad természetes mozgására nincs érdemi ráhatása.

A jogász megjegyezte azt is, hogy egy vadgázolás esetén a vadászatra jogosultnak is keletkezik kára, és ebben az esetben nem csak a vadhúsra kell gondolni. Ez egy kiemelkedő agancsot viselő őzbak esetében több százezer szarvasbikánál pedig több millió forint is lehet.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!