Aki újraértelmezte a napi étrendünket

– Mi a vezérelv a gyógyító, kutatói, oktatói tevékenységében?

– A gyógyítás foglalkoztatott mindig és ezt segítik a kutatásaim is. Az oktatói munkám pedig minden vonalon kapcsolódik a betegágyhoz, hiszen az ápoló, a dietetikus, a fizioterapeuta, a mentőtiszt felkészítése mind a beteg embereken segít.

– Zsírszegény vajkrém, bélregeneráló „csodakefír”, csak két találmány melyek a kutatásai nyomán születtek. Mi a különlegességük?

– A vajat a 80-as években fő bűnösnek tartották az érelmeszesedés kialakulásában, így megalkottunk egy erősen energiacsökkentett vajkrém- változatot. Az pedig ma már közismert, hogy az antibiotikumok tönkreteszik a bélflórát, melynek fontos szerepe van az egészségvédelemben, ezért olyan probiotikus savanyú tejtermékeket alakítottunk ki, melyek természetes alkotóelemeik révén regenerálni tudják a tönkrement bélflórát.

– Dr. Mózsik Gyula professzor munkacsoportjában kezdte az alapkutatásokat. Mi hozta az első nagy sikereket?

– A fel nem szívódó és le nem bomló növényi anyagokkal, a rostokkal kapcsolatos kutatásaink. A rostoké, amelyek kiemelt szerepet töltenek be éppen a fent említett betegségek, valamint a gyomor-bélrendszeri daganatok és a gyulladásos bélbetegségek megelőzésében.

– Milyen konkrét termékek születtek ebből?

– Megkerestek bennünket különböző élelmiszerkutató intézetek is. Pécsett akkor a tejiparnak volt jelentős bázisa és elsőként közösen zsírszegény tejtermékeket fejlesztettünk ki. A vajban például a felére, 40 százalékra csökkentettük az energiatartalmat, de ugyanezt sikerült elérnünk sajtokban, savanyú tejtermékekben is. Emellett a tejtermékek kálciumdúsításával foglalkoztunk, kialakítva bennük az ideális kálcium–foszfor arányt, ez különösen az ömlesztett sajtoknál jelentett korábban túlzott értékeket, csontszerkezeti problémákat okozva. Hasonló együttműködést alakítottunk aztán ki a Húsipari Kutatóintézettel is.

– Melyek a legaggasztóbb típushibák a táplálkozásunkban?

– Az emberek nem tartják be az étkezés aranyszabályait, hanem divatos újdonságokat, például paleolit és lúgosító diétát tartanak, melyek szélsőséges helyzetet teremtenek. Jobban hisznek a siker- és pénzorientált kóklereknek, mint a szakembereknek.

– Miért, mire kellene figyelni az aranyszabályok szerint?

– Hogy ne vigyünk be több energiát a szervezetünkbe, mint amennyi szükséges, és rossz a táplálékok aránya is. A szénhidrátokból van a legnagyobb mennyiségre szükségünk, de nem a cukrokból, hanem zöldségekből, gyümölcsökből, valamint rostgazdag gabonákból. Zsírból bőven elég a bevitt energia 30 százaléka, míg fehérjéből felnőttkorban elegendő 10-12 százalék. Változtatnunk kell az életmódunkon is, sokkal többet kell mozogni és kerüljük a stresszt.

Több mint negyven év a PTE-n

Prof. Dr. Figler Mária a POTE-n 1975-ben szerzett diplomát, ahol azóta klinikai főorvosként, oktatóként, kutatóként dolgozik. Ő szervezte meg a PTE-n az időskorúak klinikai és szociális ellátását, egyik alapítója a PTE dietetikus szakának, jelenleg elsősorban gyomor-, bélbetegségekkel és a táplálkozás kérdéseivel foglalkozik. A PTE Egészségtudományi Kar szakvezető egyetemi tanára, tudományos dékáni megbízott. Írt nyolc könyvet, számtalan hallgatói jegyzetet és félezer szakcikket. Részt vesz a Magyar Akkreditációs Bizottság munkájában, MTA munkacsoportot vezet. Többször is elnyerte az Év kiemelkedő Szellemi Alkotása Díjat, négy egészségjavító szabadalma van. Férje, dr. Cseh István, a Babits Gimnázium igazgatóhelyetteseként vonult nyugdíjba, két leányuk van, Judit és Anna, PhD-zett belgyógyász rezidensek.