Egy életen át meglepő felfedezéseket oszt meg a városlakókkal

– Édesapja a Kertvárost felhúzó neves építészünk. Hogy lett mégis bölcsész?

– Ő is olasz szakon kezdte, továbbá zenélt is. Én viszont énekeltem, harminc éven át a Pécsi Kamarakórusban és a Mecsek Kórusban. Másrészt kisgyerekként felástam a nagyapám cserkúti kertjét, annyira foglalkoztatott a régészet.

– Azért ez még nem egyenes út az ismeretterjesztéshez.

– Tanár alkat vagyok, de nehezen viseltem az iskolai kötöttségeket. Így 32 éve a múzeumnál dolgozom, inkább utazó történész vagyok. Ha azt mondják: Párizs, akkor fél órán belül ott a kezemben egy dosszié a városról, és útra kész vagyok.

– Most éppen Pisából érkezett.

– Van egy társaság a Tájak, Korok, Múzeumok berkein belül, akiknek évtizedek óta vezetek külföldi utakat. S hadd osszak meg egy fontos tapasztalatot: az ilyen utakat mindig a növekvő holdhoz érdemes igazítani. A telihold előtti tíz nap ugyanis rendszerint kiváló időjárást ígér.

– Kik mire kíváncsiak a várostörténeti túrái során?

– A tizenévesek a legfogékonyabbak, bennük még ott a versenyszellem és irányíthatók. Az egyetemen is volt olyan kurzusom, amit száznál többen vettek fel. A legnehezebben pedig a felnőtt korosztály mozdítható.

– Pécsre visszatérve, itt mi az úti menetrend.

– Minden hónapban van honismereti előadásunk a Lenau Házban, három tárlatvezetést, mecseki kirándulásokat, városi utakat is szervezünk. Legutóbb a Tettyére tartott a séta, s itt jegyezném meg, kevesen tudják, hogy a Tettye név a török kolostort jelentő tekija szóból származik, az Al-Dunán, a szerb–bolgár határnál ma is áll egy ilyen elnevezésű település.

– Mire csodálkoznak rá hasonló meglepődéssel a városismertető sétái során?

– Például, hogy az aradi vértanúk szobrait keletről nyugatra kell végignézni, mert a kivégzés sorrendjében lettek felállítva.

– Most a belváros szobrait veszi sorra. Ez miről szól?

– Rengeteg emlékmű szobor áll a városközpontban, mi a legfontosabb kéttucatnyit járjuk végig péntek délután. Megjegyzem, karénekesként nekem a Kodály- és a Liszt-szobor a személyes kedvencem.

– Készül valami újdonság a sétarepertoárban?

– Felfrissítem a múzeumkertben a mediterrán és reneszánsz túrákat.

– Mi motiválja a felkészülésben?

– Arról szól az életem, hogy miként lehet Csontvárytól a néprajzon, a középkori maradványokon át a Zsolnay-emlékekig minél sokoldalúbban bemutatni azt a rengeteg értéket, amivel Pécs rendelkezik.

Közérthető történelem

Tillai Gábor 1959-ben született Pécsett. A Pécsi Tanárképző magyar–történelem szakán végzett és történelemből Szegeden egyetemi szinten is lediplomázott. AZ ANK-ban kezdett tanítani, dolgozott a Szent István téri úttörőházban, 1986-tól a Janus Pannonius Múzeum történésze. Az a célja, hogy a történelmi kutatások eredményeit közérthetővé tegye. Nős, három gyermeke van. Rita (31) a légiforgalomnál dolgozik, Péter (29) a JPM alkalmazottja, Gergely (27) közlekedésfejlesztéssel foglalkozik.