nyelvismeret

2018.07.28. 15:30

Világokat nyit meg az új tudás

Az egyetemeken nyelvvizsgához kötik a jelentkezést 2020-tól, jelenleg pedig csak akkor kapnak diplomát a hallgatók, ha van nyelvvizsgájuk – ehhez képest a többség nem beszél még egy nyelvet sem.

Bakó Bettina

Rengeteg okot hallhatunk arra, hogy hazánkban miért vannak komoly problémák a nyelvtudás terén. Van, aki az oktatási rendszert, a kevés órát, van, aki az oktatót okolja – és van, aki egyszerűen csak saját hanyagsága miatt nem beszél semmilyen idegen nyelvet. A diplomához megszerzendő papírok miatt sokan például az utolsó pillanatban, kapkodva állnak neki egy egyszerű, kevés szóból álló nyelvnek, az eszperantónak – holott ezt a nyelvet soha, sehol nem fogják majd használni.

Az általános iskolásokkal nagyon nehéz megértetni, hogy a nyelvtanulás mennyire fontos. Nem azért kell idegen nyelvet tanulniuk, hogy az egyetemre való bekerüléshez többletpontot szerezzenek, vagy ha azt elvégezték, megkapják a diplomájukat. Ennél sokkal fontosabb, hogy egyre több olyan munkahely van, ahol a nyelvtudás az alapelvárások között szerepel.

Baranyai diákokat is megkérdeztünk arról, hogy szerintük hogyan lehet a legkönnyebben eljutni a nyelvvizsgáig. Elmondásuk szerint az általános iskolában többnyire az alapszintig készítenek fel. A heti 4-5 idegennyelvi óra sajnos nagyon kevés ahhoz, hogy valaki rendesen megtanuljon egy adott nyelvet. Miután hazaér a tanuló, szükséges ezt továbbfejleszteni. Ugyanakkor rengeteg egyszerű tanulási lehetőség van, játékos módon, zenéből, tévéből, internetről könnyedén fejlődhet a fiatal. A médiának köszönhetően a nyelvtanulási lehetőségek egész tárháza nyílt ki előttük.

– Én szinte minden este eredeti nyelven nézem a kedvenc sorozatomat – mondta el lapunknak Kovács Balázs. – Emellett könyveket, cikkeket olvasok idegen nyelven. Nem teszek külön erőfeszítést ennek fejlesztésére, csupán az alapvető tevékenységeimet úgy végzem, hogy közben tanuljak, fejlődjek. Jellemzően külföldi előadók zenéit hallgatom, melyeknek nem csak a dallamát értékelem, hanem a szövegét is megértem.

Több kutatás is kimutatta, hogy aki több nyelven beszél, kreatívabban gondolkodik, jobban teljesít a matematika és szövegértési teszteken, fejlettebb a memorizálási készsége és könnyebben kizárja a zavaró tényezőket.

– Mióta megtanultam angolul, kinyílt a világ előttem – árulta el Molnár Boglárka. – A külföldi nyaralásaim alatt is kamatoztatni tudom a tudásomat, hiszen bármit gördülékenyen megoldok. Az interneten keresztül a világ számos pontján lévő emberekkel barátságot kötöttem. A nyelv által különböző kultúrákhoz is közelebb kerültem, most már az ő szemszögükből is látom a világot.

A felének semmi sincs a kezében

Az MTA közoktatási felméréséből kiderül, hogy 2016-ban az alap- és osztatlan, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy felvételizett, hogy nem rendelkezett egy nyelvből sem középfokú nyelvvizsgával. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete elnökének elmondása szerint ugyanebben az évben, csaknem tizenkétezer diploma ragadt bent, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga.

Komoly lesz az ösztönző támogatás

A kormány korábbi rendeletben meghatározta, hogy 2020-tól, aki felsőoktatási képzésre jelentkezik, annak rendelkeznie kell, egy, legalább középfokú, államilag elismert nyelvvizsgával. Így kiküszöbölik azt, hogy bárki is azért ne kapja meg a diplomáját, mert hiányzik neki ez a papír. Továbbá azt is bejelentették, hogy a 2018. január elseje után tett államilag elismert közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga díja, sikeresség esetében, visszaigényelhető.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!