Az eladónak nincs helye a pulton!

Diákmunka. Igen, belátom, hasznos munkát végeznek. Mégis elgondolkodtatónak tartom a következő esetet, amit a napokban az egyik bevásárlóközpontban tapasztaltam: az eladó kislány az ízesített árukkal egy vonalban, a pult tetején, a vásárlóknak háttal a telefonját babrálta – gondolom üzenetet váltott valakivel. Nem bírtam elnézni, halkan odaszóltam, figyelmeztetve: „Nem ülünk fel az eladópultra, ahol élelmiszerek is megtalálhatók!” – Ja, az nem kaja! – felelte, még csak elnézést sem kérve a viselkedéséért. Pedig én csak meg szerettem volna menteni az elvonuló vásárlók rosszalló megjegyzéseitől. Ráadásul az egyik eladó a pult mögül utánam is kiabált – Na, idefigyeljen! – mondta. Majd ő is felugrott fenékkel a pultra. Gyakorlatilag kinevettek.

Nem akartam jegyzőkönyvekbe bonyolódni, feltéve a kérdést, hogy a higiéniai követelményekkel a pulton ücsörgés vajon hogyan egyeztethető össze. A tévében is azt látni, hogy a főzőműsorokban a lenyalt fakanalat visszateszik az ételbe, ami szintén nem a legjobb példa.

Száz szónak is egy a vége: szerintem a vezető jobban odafigyelhetne a fiatalok munkájára, ha már az üzletét is rájuk bízza. Némi eligazítást meg tarthatna munkába állás előtt arról, hogy miként kell viselkedni a vásárlókkal, és hogy az árut hogyan kezeljük higiénikusan. Gyanítom az iskolában nem erre oktatták őket, még az is lehet, hogy jól vizsgáztak, de az életben a munkájukért már nem a tanár a felelős.

Forrai István

(Képünk illusztráció)