Környezetünkben is sokak életét nehezítik meg a lelki betegségek

A pánikbetegség esetén a szervezetünk „harcolj vagy menekülj!” üzemmódba kapcsol, a tünetek pedig szinte a semmiből, hirtelen és igen hevesen csapnak le. Ez megtörténhet bárhol, akár az utcán sétálva vagy éppen otthon, takarítás közben is.

A roham tulajdonképpen egy tünetegyüttes, amely a gyors kezdete után nagyjából tíz perc alatt éri el a tetőpontját. A rohamok csak ritkább esetekben tartanak tovább egy óránál, a legtöbb esetben harminc percen belül véget is érnek, és éppannyira nyomtalanul múlnak el, amilyen váratlanul kirobbantak. A hirtelen fellépő, testi tünetekkel is járó, időről időre megismétlődő erős szorongás okozta rosszullét odáig fajulhat, hogy a beteg már ki sem mer lépni otthonából. A pánikroham ugyanis a légszomjtól az izzadáson és a heves szívdobogáson át a hányingerig igen kellemetlen tünetet okozhat.

Lapunknak nyilatkozott Koncz Krisztina, aki maga is pánikbeteg, így megkérdeztük tőle, milyen tapasztalatai voltak.

– Tisztán emlékszem, mikor kezdődött az egész. Tizenhat éves voltam, az iskolában volt történelemfelelés év végén a jobb jegyért. Akkor egy baranyai gimnáziumba jártam, s odáig kitűnő tanuló voltam mindig. Otthon ez volt az elvárt – mondta Krisztina. – Rettenetesen izgultam aznap, folyt rólam a víz, és az sem segített, hogy szorítást éreztem a mellkasomban. Rettenetesen megijedtem, szerencsére a tanár látta rajtam, hogy rosszul vagyok, ezért rögtön elkísért az iskolaorvoshoz. Itt kezdődött minden, ettől kezdve szinte minden nap attól féltem, hogy visszatér majd a borzalmas pánik. Voltak jobb és rosszabb napok, de látszólag sikerült kezelnem a dolgot, mígnem eljött az érettségi. Nagyon fontos volt számomra és persze a szüleimnek is, hogy jól sikerüljön. Az első két érettségi vizsgán nem is volt semmi baj, sokat tanultam és magabiztos voltam. De jött a történelem, s eszembe jutott a két évvel ezelőtti eset. Elhatalmasodott rajtam a pánik, ami miatt csak késve értem be a vizsgára, így nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna. Teljesen össze voltam törve. Végül felkerestem egy orvost, aki azt mondta, hogy a rendszeres testmozgás segíthet. Emiatt elkezdtem legalább napi két órát futni – mesélte el Krisztina, hozzátéve, hogy a rendszeres mozgás segítségével most már kordában tudja tartani a rohamokat.

Mit tehetünk?

A szakértők szerint a probléma kezelésében az első lépés, hogy megértsük, mi történik velünk. Fel kell ismerni, hogy a jelenség valójában nem árthat nekünk. Azt is el kell fogadni, hogy ilyesmi bárkivel megtörténhet, így ugyanis már kevésbé fogunk aggódni miatta. Ezenfelül akadnak olyan életmódbeli tényezők, amelyek segíthetnek kivédeni a pánikrohamokat. Sokat segíthet az alvás is, éjszakánként egy felnőttnek nagyjából nyolc óra alvásra van szüksége, érdemes tehát törekedni rá, hogy elég időnk legyen kipihenni magunkat. Másik jó módszer a rendszeres testmozgás, napi harminc perc mozgás jelentősen csökkenti a stressz káros hatásait, beleértve a pánikrohamok kialakulásának esélyét is. Voltaképpen bármilyen mozgásforma hasznos, ezzel együtt érdemes olyat választani, amely a felső- és az alsótestet egyaránt megmozgatja, mint a futás vagy a tánc.