Farkas Bertalan még a világűrbe is elvitte az István Pince hírét

A 67 éves, mindig vidám üzletvezető mezőgazdasági technikumot végzett, majd a szentlőrinci téeszben dolgozott 15 évet.

– Csodás időszak volt. Ám 1985–86 tájékán már érződött a változás szele, ezért úgy gondoltam, lépnem kell – kezdett történetébe Vastagh Gyula. – Elhagytam a szakmámat, és mivel a haverom működtette a Papucsot, nála helyezkedtem el. Idősebb volt, így rám hagyta, hogy elmélyedjek a vendéglátásban, a pultozás, a papírozás, a rendelés mind rám várt.

Másfél év elteltével a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat szerződéses formában meghirdette a Kazinczy utcai borozót. Vastagh Gyula érdeklődött iránta, ezért betekintést kapott az éves forgalomba is.

– Silánynak tűntek az adatok, ennek ellenére úgy döntöttem, hogy szerződést kötök a vállalattal. A cég a korábbi 10 ezer forintos bérleti díjat 138 ezerre tornázta fel, ami akkor egy autó árának felelt meg. Kezdetben egyedül dolgoztam, a hét minden napján reggel hattól este tízig, és mikor hazaértem, várt rám a könyvelés. A borozó lassú változáson ment át, a zsíros kenyér után megjelentek az egytálételek, később pedig a menü és a frissen sültek is. A kínálattal arányosan nőtt a személyzet létszáma is.

A borozó-étterem nagyon felkapott lett, és az is maradt. Olyan híres személyek fordultak meg, mint Farkas Bertalan űrhajós, Végh Antal, Ribli Zoltán sakkmester, de számos népszerű színész, egyetemi tanár is betért egy jó magyaros pörköltre vagy babgulyásra.

– Ennyi munka után többet szeretnék lenni a családommal és az unokáimmal. Már akadt is jelentkező, aki átvenné a bérleti jogot és vinné tovább a borozót. Továbblépésre is van remény, egy-két csinos lányt én is szívesebben látnék a megszokott helyemen a pultnál – mondta mosolyogva Vastagh Gyula.