Az uránbánya bővítése pecsételte meg az egykor virágzó Petőcpuszta sorsát

Tizennyolc éve döntött úgy Baumann József a Mecsek Egyesület munkaosztály elnöke, hogy a petőcpusztai kápolnát berendezik kegytárgyakkal, és havi rendszerességgel takarítják majd feleségével. Egy régi itt lakó családtól, Temmert Józseftől és feleségétől, Erzsikétől kapott információkat a falu és a kápolna történetéről, melyet leírtak és kihelyeztek a kápolna belsejében. Az évek alatt sok ide látogató turista elolvashatta az erdőben egyedülálló kis kápolna és település történetét. Ezt az írást bocsátotta rendelkezésünkre Baumann József.

Egykoron németek is laktak a településen

A kis falu a Jakab-hegy északnyugati oldalán állt, amely 1857-ben már uradalmi birtok volt tíz épülettel. A múlt század elején németek telepedtek le, majd lassan érkeztek a magyarok, s később a cigány családok is. Az első világháború után 24 magyar, 14 német és 32 cigány anyanyelvű élt Petőcpusztán. A helyiek főleg állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak. Sokaknak adott munkát a káptalani papi erdő. A településen vadászházak álltak gazdasági épületekkel, majd a terjeszkedő uránbányászat miatt 1963-ban házaikat, földjeiket az állam kisajátította és a családoknak Kővágószőlősre, Töttösre és Pécsre kellett költözniük. Mint azt Baumann Józseftől megtudtuk, akkor hat családot érintett a kisajátítás: Braun Mátyás, Pónh József, Müller János, Schreiner Mátyás, Temmert Mihály, Hoffer Ferenc, Rab Nándor famíliáját és a Stadler családot.

Megmenekülésük jelképe lett a harangláb

Az első világháború alatt a terület a magyar és szerb demarkációs vonalra esett. A település lakói a háború miatt a környező falvakba, Abaligetre és Hetvehelyre menekültek. Öt évig tartott a területükön a háborúskodás, melynek során a település lakói csak életüket kockáztatva nézhettek rá itt hagyott házaikra. A háború végén a családok visszaköltöztek otthonaikba. Ekkor a helyiek elhatározták, hogy megmenekülésük és visszaköltözésük emlékére haranglábat építenek. A harangot 1927-ben Pécsen öntették, és Mária napján, szeptember nyolcadikán felszentelték. A búcsút minden évben ezen a napon tartották. A környező falvakból ilyenkor sokan látogattak Petőcpusztára. A település temetője a Nyáras-völgy irányában található négyszáz méterre. A toronyból a harang a kővágószőlősi temetőbe került.

Segítséget kér, várja az információkat

A történet még teljesebbé tételéhez Baumann József a mostaninál is részletesebben szeretné leírni az itt élt emberek sorsát, emlékeit, történeteiket a Mecsek Egyesület 2019 évi évkönyvébe. Ehhez lapunkon keresztül is kéri mindazok segítségét, akik bármilyen információval, fotóval, emlékkel rendelkeznek. Baumann József elérhetősége: telefon 06-72/787-107, mobil: 20/474-7151, e-mail: [email protected].