Egy eltűnt falura emlékeznek közösen

Amint arról lapunk korábban beszámolt, a település a uránbányászat térhódításának esett áldozatul. A falu a Jakab-hegy északnyugati oldalán állt, amely 1857-ben már uradalmi birtok volt tíz épülettel. A múlt század elején németek telepedtek le, majd érkeztek magyar, s később cigány családok is. A helyiek főleg állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, de sokaknak adott munkát a káptalani papi erdő.

A településen vadászházak álltak gazdasági épületekkel, majd a terjeszkedő uránbányászat miatt 1963-ban házaikat, földjeiket az állam kisajátította és a családokat Kővágószőlősre, Töttösre és Pécsre költöztette.

Mára már csak néhány megmaradt jel utal a kis település egykori létére: a kápolna, a temetőben egy síremlék, és a régi gémes-kút.

A megemlékezést az a Baumann József szervezi, aki az aprócska település történetéről, az itt élt emberek sorsáról, élményeiről, emlékeiről a Mecsek Egyesület 2019 évi évkönyvében számol be részletesen.