Egységben fejlesztik a kutatást, oktatást és betegellátást a PTE-n

– Hogy értékelné a listába való bekerülést?

– A Times Higher Education öt szempont alapján minősíti az egyetemeket. Néhány évvel ezelőtt nagyjából kétszáz felsőoktatási intézményt rangsoroltak a világon, ma már ötszáznegyven egyetemet. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen területek voltak azok, amelyekben sikerült jó eredményt elérnünk, akkor elsőként mindenképpen a tudományos tevékenységünk eredményességét kell kiemelni. Ezt elsősorban abban mérik, hogy hányan hivatkozzák meg a nálunk készült közleményeket. Az utóbbi időben erre nagy hangsúlyt fektetett az egyetem vezetése. A másik, amiben fejlődtünk, az a nemzetköziesítés. A Pécsi Tudományegyetem vonzó nemzetközi viszonylatban. A közelmúltban járt Pécsett Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár, s úgy fogalmazott, hogy az ösztöndíj tekintetében referenciapontként tekintenek a PTE-re.

– Az ilyen listák összeállításakor általában a művészeti képzést nem veszik figyelembe.

– Ez igaz, a művészet egy kicsit valóban másképp értékelődik, pedig a Pécsi Tudományegyetem művészeti palettája országos szinten is kivételes. Hiszen egy olyan fajta kompozícióról beszélünk, amelyben a képzőművészettől kezdve a zeneművészetig szinte minden megjelenik.

A legjobb 200 egyetem közé került a pécsi campus a közelmúltban

– Mit emelne ki a kinevezése óta eltelt másfél évből?

– Azon munkálkodunk, hogyan lehet az egyetemet a régió központi intézményévé tenni, amiből nemcsak a PTE, hanem maga a régió is profitálni tud. Ezt ma úgy nevezik, hogy „egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma”. Még 2018-ban indult el egy fejlesztő munka, melynek célja, hogy a térség egyik legnagyobb munkáltatójaként, és innovatív tudással is rendelkező szereplőjeként az egyetem markánsabb szerephez jusson. A rektori vezetés egyik első intézkedése volt, hogy megkérdeztük a karokat arról, mit gondolnak erősségeikről, gyengeségeikről, lehetőségeikről. A fejlesztés kapcsán azt a fajta egységet is szeretnénk látni, ami az egyetem sajátja: a kutatás, az oktatás és a betegellátás egységét. Szinte kivétel nélkül új dékáni vezetés állt fel a karokon, így az új programokban már az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma szemlélete érvényesül.

– Az Egészségtudományi Kar korábbi dékánjaként mi a véleménye a jelenlegi kari vezetésről?

– Úgy látom, hogy a kar prosperitása töretlen, az új dékáni vezetés határozottan érvényesíti az érdekeit. Egy dinamikus csapat állt fel, akik vallják az ETK elmúlt harminc évének értékeit, és dolgoznak a kar fejlődése érdekében.