A külföldi diákok hozzáadott értéke a nemzetgazdasághoz számottevő tényező. Most a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi ösztöndíjprogramjainak sikeressége kapcsán tartottak sajtótájékoztatót.
A Stipendium Hungaricum program elősegíti a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, minőségfejlesztését, erősíti a magyar tudományos elit nemzetközi kapcsolatait, növeli a felsőoktatási intézménynek kulturális sokszínűségét, és népszerűsíti a világban a versenyképes magyar felsőoktatást.
Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár tegnap a Pécsi Tudományegyetemen elmondta, hogy az ösztöndíjprogramnak közép- és hosszú távú hatását a küldő országokban láthatjuk. Ugyanis ezek a külföldi diákok a hazánkban töltött évek után hazatérve hozzájárulnak az elmaradott régiók felfejlődéséhez. Van aktuálisan megjelenő, gazdaságélénkítő hatása is a programnak, mert a hallgatók, akik ösztöndíjasként tanulnak Magyarországon, itt is költik el a pénzüket, ezáltal lokális, regionális és országos szinten is mérhető a szerepük.
Miseta Attila, a PTE rektora hozzátette, hogy a Stipendium Hungaricum program egyre fontosabb elemét képzi az egyetemi oktatásnak, mert általa saját kultúránkat és tudásrendszerünket is exportáljuk. Ehhez az államtitkár hozzáfűzte, hogy a diákok költése további keresletet is generál, amely a regionális munkahelyteremtésben is kimutatható.
– A Pécsi Tudományegyetemen 4-ből 1 hallgató stipendiumos, s átlagosan minden harmadik ilyen hallgató egy önköltséges diák bevonzását jelenti az országba. Éves szinten pedig több mint 25 milliárd forintot hagynak hazánkban a külföldi hallgatók – mondta Pacsay-Tomassich Orsolya.
M. Császár Zsuzsa, a PTE Természettudományi Kar egyetemi docense vezetésével egy kutatócsoport átfogó kutatást végzett a diákok költéseivel kapcsolatban. Negyven egyetem hallgatóit érték el, a kutatásból kiderült többek között az is, hogy a stipendiumosok havi költése 281 ezer forint, az összes külföldi hallgatót nézve pedig 180 milliárd forint marad a nemzetgazdaság kasszájában. A nemzetközi hallgatók nagyrészt lakhatásra költik a pénzüket, de a kiskereskedelem is jól profitál belőlük.
A regionális hatás is jól mérhető
Az országos hatósugarú átfogó kutatásban a GDP-hez hozzáadott értéket is vizsgálták. A hallgatók költéseinek regionális GDP-hez viszonyított részaránya Dél-Dunántúlon 0,4190 százalék, Baranyában 1,04 százalék. Tehát valamennyi hallgatói csoport együttes részarányát vizsgálva a Dél-Dunántúl Régióra és Baranya megyére gyakorolt hatás bizonyult a legnagyobbnak, így elmondható, hogy ha többi régiót is nézzük, a Dél-Dunántúl gazdaságához tudnak a legjobban hozzájárulni a diákok.
