Repül az idő! Boros Misi már akadémiára jár

– Hogy vészelte át a járványidőszakot a fiatal zongoraművész?

– Rendkívül aktívan. A koncertélet ugyan az elsők között állt le, én pedig 17. élet­évem apropóján éppen egy 17 állomásos szóló hangversenykörút elején voltam. Összesen négy koncert valósult meg belőle, három tavasszal, november elején egy Győrben, Pécsett pedig a Kodály Központban december másodikán játszottam volna élőben. De játszani is fogok, élő adásban az interneten.

– Most merre halad a szekér?

– Mivel több időm lett, négy különböző 70-80 perces koncertműsort is megtanultam Megyimóreczné Schmidt Ildikó tanárnő és mentorom, Bogányi Gergely művész úr támogatásával, így változatos repertoárral tudom majd folytatni a turnét. A programomban van egy Bach-, Beethoven- és Schumann-est, másik összeállításban Chopin és Liszt, továbbá egy Debussy, Liszt és Bartók. A pécsi online koncerten december 2-án ez utóbbi válogatást fogom játszani.

– A Virtuózok óta eltelt hét év során született saját lemeze?

– A Müpában rögzítették 2015-ben a szóló hangversenyemet, valamint a Kodály Központban készítettem lemezt Szokolay Sándor ifjúkori műveiből. Idén is terveztünk egy CD-felvételt a Virtuózok szervezésében az Állami Operaház zenekarával, de ez a pandémia miatt még nem állt össze.

– Korát tekintve most fog érettségizni?

– Éppen a kellős közepében vagyok, az írásbeliken és az angol szóbelin túl vagyok, a többi szóbeli éppen a mai nap programja volt. Augusztusban letettem a negyedikes osztályvizsgát és előrehozott érettségit kérvényeztem, hogy több időm maradjon a koncertekre.

– A Virtuózokból meghívták 11 évesen a Zeneakadémia rendkívüli tehetségek osztályába, de inkább Pécsett folytatta a tanulmányait. Akkor most a Zeneakadémia következik?

– Óriási megtiszteltetés volt az a lehetőség, de én rajongok Pécsért, a szülővárosomért, így inkább itthon maradtam. A Zeneakadémiát azonban már elkezdtem most szeptemberben, igaz Münchenben, online változatban. A Budapesti Zeneakadémia pedig cél ezután is, mert párhuzamosan több helyen is tanulhatok.

– Mi maradt meg a hobbikból, a színjátszásból, a jégkorongból, a teniszből, a fociból?

– Továbbra is érdekel mind, de egyikre sincs már időm. Az utóbbi hetekben napi 4–5 órát ülök a zongora mellett, és utána öt órát tanulok az érettségire. Nekem ez nem teher, amikor nem érettségire készülök, akkor meg 6–7 órát gyakorlok.

– Emellett németül és angolul is jól beszél. Miért ilyen fontos mindehhez a tananyag, ha egyértelműen a zene a jövő?

– Éppen a zene miatt, mert minden mű az életről szól, nekem tehát nyitottnak és tájékozottnak kell lennem, jól kell ismernem a világot. Pilinszky János verseit nagyon szeretem, és ő ezt így fogalmazta meg: „Azért van a művészet, hogy a tényektől mentesen közelebb kerüljünk a valósághoz.”