Baranya kevésbé van kitéve a földrengéseknek

Idén újra megmozdult a föld Magyarország nyugati részén, ott is hasonlóan érezték a földmozgást, mint korábban Baranyában. A földrengés epicentruma Bécs mellett volt.

– A földrengések oka a térség aktív geológiai fejlődése. A Kárpát-medence (földtani szempontból a Pannon-medence), valamint a környező hegyláncok mozgása, gyűrődése mind a mai napig tart. A földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-Európai platform között. A veszélyeztetettség egyértelműen kisebb, mint a Csendes-óceán körüli térségé, de a decemberi horvátországi földrengéshez hasonló magnitúdójú és hatású rengés Magyarországon is előfordulhat – mondta el lapunknak Czecze Barbara, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa.

Mint megtudtuk, létezik hazánk területéről egy úgynevezett földrengés-veszélyeztetettségi térkép, mely megmutatja, hogy mely országrészekben valószínűsíthetőek érezhető, vagy akár károkat is okozó földrengések, ezt az épületek tervezésénél az Eurocode-8 szabványnak megfelelően figyelembe kell venni. Baranya megye ebből a szempontból mérsékelt területen helyezkedik el, földrengés szemszögéből veszélyesebb területnek számít a nagykanizsai térség, a Balaton északi része és Győr környéke.

Katasztrófák

A statisztikát vizsgálva levonható az a következtetés, hogy 40–50 évente várhatóak nagyobb földrengések hazánk területén is. Például 1763-ban a komáromi földrengés, amely a Richter-skála szerint 6,2–6,3-as magnitúdójú volt. A huszadik században 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben, 1956-ban Dunaharasztiban keletkezett 5-ösnél nagyobb, 1985-ben pedig Berhidán volt 4,9-es magnitúdójú, jelentősebb károkat okozó földrengés.