Kétmilliárd forintért a miénk a pezsgőgyár

Az épületegyütteshez tartozik egy 2017-ben épített, 600 négyzetméter alapterületű és öt méter belmagasságú konferenciaterem, ami 300 fő befogadására is alkalmas. A 40 fő befogadására képes 170 négyzetméter nagyságú borkóstoló teremben az elegancia és a kényelem összhatása mutatkozik.

Az itteni Magyarországon az egyik leghosszabb egybefüggő pincerendszer, amelyben télen-nyáron 14 Celsius-fok a levegő hőmérséklete.

A pezsgőgyár története onnan indult, hogy a dinasztiaalapító Littke Lőrincnek (1809-1879) Taitl Johannával kötött házasságából négy fia és egy leánya született. A Littke-pezsgő kulcsembere Lőrinc két fia, Littke János és József volt, de a pezsgőkészítés alapötlete feltételezhetően a családfő nevéhez fűződik, aki Champagne-ba küldte Józsefet, hogy elsajátítsa a nagy hírű francia pezsgőgyártás alapjait.

A Littke-pezsgőgyárat a tradicionális francia pezsgő készítése tette naggyá és emelte Európa élvonalába. 1949-ben a céget államosították. Az újbóli pezsgőgyártás 1966-ban az Állami Pincegazdaságban indult el. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-féle palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú Rt. lett.

1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik.

Az épületegyüttest 2013-ban is árulták. Stefan Csaszar cégtulajdonos akkorra a borászati gyártást áttelepítette a Zala megyei Nagyradára, ahol további bővítéseket tervezett. Akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy Magyarország egyik legrégibb pezsgőgyárának működése ugyan nincs veszélyben, ám a tulajdonosok gazdaságossági megfontolások miatt a gyártás jelentős részét Pécsről áttelepítették Nagyradára, ahol mintegy száz hektáron folyik a szőlőtermesztés.

– A borászati ágazatunk fejlődése érdekében hoztuk meg ezt a döntést – fogalmazott 2013-ban Stefan Csaszar svéd-magyar üzletember, aki szerint már akkora szőlőterületen folyik a termelés, hogy egy új üzemet kell létesíteniük Zala megyében, hogy megfelelően tudják kezelni a gyártást. A borrészleget nem kívánják Pécsre hozni, hiszen a belváros szűk utcáiban nehézkes a közlekedés a hatalmas teherautók számára, másrészt a szállítási költségek is nagy terhet jelentenek.