Folyó nélkül is szükséges a vízkárelhárítási terv

– A katasztrófavédelem nem csupán a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetet jelenti, hiszen jogszabályokban meghatározottak szerint minden szervezetnek van katasztrófavédelmi feladata. Ez nemzeti ügy, a közbiztonság része. Ezért a terveket nem csak a hivatásos katasztrófavédelemnek kell készíteni – közölte lapunkkal a baranyai tűzoltóság sajtóosztálya. – A tervezés települési szintű kockázatértékelésen alapul. Minden településen, így Pécsen is ez megtörtént. A települési veszélyelhárítási tervnek kötelező melléklete a vizek kártétele elleni védekezésre vonatkozó vízkárelhárítási terv, mellyel Pécs is rendelkezik.

A Mecsek oldalára épült Pécset nagyobb vízfolyás ugyan nem érinti, ezért árvízről nem beszélhetünk. Az átfolyó kisebb vízfolyások (Vasasi-árok, Pécsi-víz, Fekete-víz, Meszes-patak) vízgyűjtő területe nagynak mondható. Ezért a hirtelen lezúduló nagy csapadék hatására az összegyűlő víz elvezetése a kialakított mederhálózat kapacitásától függ.

Belterületeken a csapadék-elvezetés önkormányzati feladat. A belterületi árkok fenntartását az önkormányzatok végzik, ugyanakkor az önkormányzat hozhat olyan rendeletet, melyben a magánterület megközelítését biztosító átereszek takarítására, karbantartására az érintett lakost kötelezi. Külterületen, főként a mezőgazdasági területeken a gazdálkodó feladata az árkok kialakítása és karbantartása.

Átgondolás

Az árkok méretezése mérnöki feladat, kivitelezése engedélyhez kötött. Mint a katasztrófavédelem közölte, a méretezésnek nem észszerű feltétele, hogy az extrém magas vízhozamot képes legyen elvezetni, ezért nagyon ritkán előfordulhat vízkár. Sajnos a globális felmelegedés hatására ezek a szélsőségek a korábbi gyakorlathoz képest sűrűbbek lettek. – Lehet, hogy a méretezési elven el kell majd gondolkodni a jövőben – tette hozzá válaszában a katasztrófavédelem.